Az univerzumban a mai tudásunk szerint rengeteg por található, sokféle kémiai elemmel. Ám az ősrobbanás után nem így volt: az újonnan keletkezett világegyetemben csak könnyebb elemek voltak megtalálhatók, hidrogén és hélium. Aztán egy ideig nem sok kémiai aktivitás történt, a nehezebb elemek csak jóval később jöttek létre – legalábbis így gondoltuk eddig. A James Webb űrteleszkóp legújabb felfedezése azonban megkérdőjelezi ezt.

A liverpooli John Moores Egyetem tudósainak a szerkezet által rögzített adatokat elemezve a világon először sikerült szénben gazdag port azonosítaniuk az univerzum korai időszakából. Az elemzés szerint ez az ősrobbanás után kevesebb mint egymilliárd évvel volt jelen a világegyetemben.

Renske Smit, az egyetem tudósa úgy nyilatkozott, egész életében az univerzum ezen időszakát tanulmányozta, de soha nem számított arra, hogy az akkor létező galaxisokban már kimutatható lesz a szén – írja az Interesting Engineering.

13,7 milliárd éves helyett 26,7 milliárd éves lehet az univerzum, de hát ki számolja...

Rajendra Gupta, a kanadai Ottawai Egyetem elméleti fizikusa szerint ahhoz, hogy magyarázatot kapjunk az univerzum anomáliáira, érdemes lenne újra elővenni egy korábban cáfolt kozmológiai elméletet.

A Nature folyóiratban közzétett publikáció szerint a szénnel dúsított port tíz fiatal, távoli galaxis fényében azonosították, amelyek 800 millió évvel az ősrobbanás után léteztek.

A felfedezés potenciálisan megváltoztathatja az univerzum kémiai evolúciójával kapcsolatos általános tudományos ismereteket. A nehezebb elemeket kilövellő folyamatokhoz általában több száz millió évre van szükség, ami aztán oda vezet, hogy a galaxisokban ilyen por jelenik meg.

A kutatók most azon dolgoznak, hogy megfejtsék a keletkezésért felelős mechanizmusokat.

Megoldás lehet a szupermasszív fekete lyukak rejtélyére: sötét anyag által működtetett ősi csillagokra bukkantak

Amerikai csillagászok szerint az ősi csillagok mások voltak, mint amilyennek ma ismerjük az égitesteket. Ha ez valóban így van, akkor ez a szupermasszív fekete lyukak nagy számára is magyarázatot adhat.

Eddig két magyarázattal álltak elő.

Az egyik szerint szupernóva-robbanások során keletkezhetett az elem, majd ahogy a robbanásból származó gáz kitágul és lehűl, az a nehéz elemekkel dúsított porszemcsék létrejöttét eredményezheti. Ugyanakkor a kutatók szerint egy ilyen robbanás olyan nagy erővel bírt volna, hogy elpusztíthatta volna a korai univerzumban lévő por jelentős részét.

A másik elképzelés szerint a szén az úgynevezett Wolf–Rayet-csillagokból származik. Ezek nagy tömegű, de gyorsan változó csillagok, amelyek gyorsan veszítenek a tömegükből.

Az biztos, hogy a kozmikus por rendkívül jelentős, ugyanis hozzájárul a világegyetem evolúciójához, és az új generációs csillagok kialakulásához.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.