Aki kicsit is ismeri az olasz kávékultúrát, az tudja, hogy mennyire komolyan veszik arrafelé a kávékészítést, már-már tudományos szinten. Nem mindegy, milyen finomra van őrölve a kávé, ahogyan a víz hőmérséklete és mennyisége is igen szigorúan meg van szabva, sok más egyéb mellett.

A tökéletes eszpresszó elkészítése tehát igen összetett feladat, és most egy kávészakértő segít megfejteni a kávéőrlés egyik nagy titkát. Talán eddig semmi meglepő nincs a dologban, de ha hozzátesszük, hogy a titok megfejtésében egy vulkanológus is segédkezett, már egy fokkal érdekesebb a történet.

A kávéőrlés során statikus elektromosság keletkezik (triboelektromos hatás/töltés), ami egy jól ismert jelenség. Az ugyanakkor eddig ismeretlen volt, hogy ennek van-e valamilyen hatása a végeredményre, a kávéőrleményre.

Itt jön képbe az, hogy miért is vett részt a Matter folyóiratban publikált tanulmány létrejöttében egy vulkanológus szakember – a vulkáni működés során (kitöréskor) ugyanis nagyon hasonló folyamatok mennek végbe.

Ami most kiderült kávézaccról, az milliók életét teheti jobbá

A Texasi Egyetem kutatói szerint a kávézaccban lévő anyag segíthet megvédeni az agyat az olyan neurodegeneratív betegségek ellen, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a Huntington-kór.

Joshua Méndez Harper vulkanológus kiemeli: vulkánkitörés alatt a magma apró részecskékre bomlik szét, és aztán egy nagy csóvaként távoznak a vulkánból. Ennek során a részecskék dörzsölődnek, a végeredmény pedig a vulkáni villámok formájában jelenik meg.

Nagyon hasonló folyamat megy végbe a kávéőrlés során is, amikor a kávébabból finom por lesz.

A szakemberek vizsgálataikat azzal kezdték, hogy megmérték ezt a statikus elektromosságot különböző kávék esetében – legyen sző a pörkölés mértékéről, a koffeinszintről, a származásról, vagy éppen a nedvességtartalomról.

Mint kiderült, a nedvesebb kávészemek esetében kevésbé volt megfigyelhető ez a statikus elektromosság, ha az őrlemény is durvább volt. Arra is fény derült, hogy a világosabb pörkölésű kávékban több volt a pozitív töltés, ugyanakkor kevésbé töltődtek fel, mint a sötétre pörkölt társaik.

A szakemberek ezután némi vízzel hintették meg a kávét, és megnézték, milyen az eszpresszó így, valamint normál módon, víz nélkül őrölt kávéból.

Az eredmény: grammonként 20 mikroliter víz hozzáadása javította az eszpresszó állagát, extrakciós idejét (hogy mennyi idő alatt fő le, oldódik ki), sőt, a kávé maga is erősebb lett ezáltal.

Találtak egy 12 dekás érvet amellett, hogy igyon ma még egy kávét

A kávéfogyasztásnak több ismert jótékony hatása van amellett, hogy élénkít. Kutatók most annak jártak utána, hogy a kávéfogyasztás segíthet-e ezt megelőzni, vagy legalábbis lassítani az életkorral járó súlygyarapodást. Az eredmény azoknak igazán érdekes, akik tejjel isszák a kávéjukat.

A víz hozzáadása tehát valóban jobb eszpresszót eredményezhet az olyan kávék esetében, amelyek során vizet nyomnak át a tömörített őrleményen – ilyen a legtöbb kávéfőző, valamint a kotyogós is –, az ilyen előnyök azonban nem érhetők tetten mondjuk french press-szel.

A fura kooperáció ráadásul nem is áll meg ennyinél, a kávészakértő-vulkanulógus csapat további kutatásokat is tervez a területen.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.