Végéhez közeledik a Nemzetközi Űrállomás (ISS) több évtizedes története – bár az űrállomás jelenleg is ellátja tudományos funkcióit, és állandó személyzete is van (és cserélődik), a hírekben egyre gyakrabban hallani a nyugdíjazásáról.

Szerencsére néhány éve még van az ISS-nek, jelen állás szerint 2030-ig marad a pályáján, addig személyzet is lesz rajta. Az azonban már körvonalazódik, hogy hogyan ér majd véget az űrállomás pályafutása: a NASA a SpaceX magánvállalatot választotta ki az ISS megsemmisítésére. A cég a tervek szerint egy erre épített eszközzel, egy Dragon űrkapszula szteroidokon nevelt változatával deorbitálja az űrállomást, melyet aztán a Földnek irányítanak, hogy a Csendes-óceán kijelölt pontján becsapódjon – már ami a légkörbe lépve nem égett el belőle.

Vannak azonban, akik nem lelkesednek annyira az ISS megsemmisítésért, és hangot is adnak ennek. Ők Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség (ESA) korábbi főigazgatója (aki tisztségét az űrállomás építése alatt is betöltötte), valamint Michael Griffin, a NASA volt igazgatója.

Ketten úgy vélik, érdemesebb lenne inkább az ISS megmentésében gondolkodni, kitolva annak élettartamát, és lehetőséget biztosítva a jövő tudósgenerációjának is az űr tanulmányozására. Azt javasolják, az illetékesek fontoljanak meg más lehetőségeket is, mint a megsemmisítés – hangsúlyozta Dordain a Forbes-nak adott interjújában.

Dordain és Griffin úgy vélik, a SpaceX eszközét nem az ISS megsemmisítésére, hanem megmentésére kéne használni. Ezzel emelni lehetne az állomás keringési pályáján, és stabilabb is lenne a Földtől távolabb.

A témában egy nyílt levelet is közzétett a két szakember nemrégiben, írja a Futurism. Azzal érvelnek, hogy a 400-ról 800 km-es pályára emeléshez nagyjából ugyanakkora löketre lenne szükség, mint a precíz deorbitáláshoz. Nagyobb magasságban az élettartama évtizedekkel hosszabbodhatna meg az ISS-nek, „elég időt hagyva a jövő nemzedékének arra, hogy meghozzák a saját döntéseiket” – írják. Azt ugyanakkor ők is elismerik, hogy a megalapozott döntésekhez további vizsgálatokra van szükség.

Az ISS megmentése mindenképpen egy érdekes felvetés részükről, már csak azért is, mert mindketten képzett, évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szakemberek. Az ISS a 2000-es évek elejétől szolgálja a tudományt, a megsemmisítése pedig komoly érvágás lenne – főleg, hogy ilyen léptékű, nemzetközi együttműködésen alapuló létesítményről van szó, melynek jelen állás szerint utódja sem lesz. Ilyen formában legalábbis.

A másik oldalon viszont ott van az, hogy megvannak már a maga problémái a korosodó űrállomásnak, az orosz Zvezda modul például egyre jobban szivárog. Kérdés, hogy ezeket lehet-e javítani, és ha igen, hosszú távon mennyire szavatolható a legénység biztonsága – akár további évtizedekig is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.