A demencia a becslések szerint világszerte 57 millió embert érint, és ez a szám 2050-re várhatóan 153 millióra nő majd. Bár az előfordulása csökkenőben van a magas jövedelmű országokban, az alacsony és közepes jövedelmű országokban továbbra is növekszik. A kutatók éppen ezért igyekeznek kideríteni, miként lehetne megelőzni a betegség kialakulását, gyógyítani ugyanis nem lehet azt, a kezelése pedig komoly terhet fog jelenteni az egészségügyi rendszerek számára.

A Washingtoni Egyetem és a Drexler Egyetem kutatói a témával kapcsolatban most egy nagyon fontos megállapításra jutottak. A szakemberek úgy vélik, az esetek kialakulásának közel fele késleltethető vagy teljesen megelőzhető 14 lehetséges kockázati tényező, köztük a látásvesztés és a magas koleszterinszint kezelésével. Az erről szóló tanulmány a rangos The Lancet orvosi szaklapban jelent meg.

A kutatók a vizsgálat során megállapították, hogy a korábban leírt 12 kockázati tényező mellé két újat is fel lehet venni a listára: a látás romlását, valamint a rossz koleszterin (LDL) magas szintjét. A tudósok azt találták, hogy ha a 14 kockázati tényezőt együttesen kezelik az orvosok, akkor az globálisan akár 45 százalékkal is csökkentheti a demencia előfordulását. A közepes és alacsony jövedelmű országok esetében ez az arány még magasabb is lehet, mivel ott több az esetszám, mint a magas jövedelmű országokban.

A kutatók egy olyan programot is javasoltak a tanulmányukban, ami egyéni, közösségi és politikai szinten is megvalósítható és az egész életen át tartható. Javasolják többek között

• az általános műveltségi szint növelését a fiatal életkorban,
• középkorúaknál a halláskárosodás, a magas LDL-koleszterin, a depresszió, a traumás agysérülés, a fizikai inaktivitás, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás és a túlzott alkoholfogyasztás kezelését,
• időseknél pedig a társadalmi elszigetelődés megelőzését, a légszennyezésnek való kitettség csökkentését és a látásvesztés kezelését

is.

A számítások szerint mindezek együttesen csökkenthetik 45 százalékkal a globális esetszámot – írják a kutatók a The Conversationön megjelent összegzésükben.

A tudósok ugyanakkor hangsúlyozzák, több vizsgálatra van szükség annak megállapítására, hogy a kockázati tényezők és a demencia tényleges kialakulása között milyen ok-okozati összefüggés lehet, így ugyanis hatékonyabban lehet felvenni a versenyt a betegséggel.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.