szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Több mint fél évszázaddal az Apollo–17-küldetés után az Amerikai Egyesült Államok január 8-án újra leszállóegységet indított a Holdra, ám nem sokkal később kiderült: a Peregrine küldetése kudarccal fog végződni. Most kiadták az erről szóló jelentést, amelyből kiderült, mi volt a hiba oka.

Az Astrobotic Technology Peregrine holdszondájából az üzemanyag kezdett szivárogni, ezt pedig nem is sikerült orvosolni, így a szerkezet visszaindult a Földre, majd a légkörbe belépve elégett – fedélzetén egy magyar tárggyal is.

Az Astroboticnál azóta is dolgoztak a küldetés kudarcának megfejtésén; ebben összesen 34 szakértő vett részt. A sajátjaik mellett kormányzati és iparági szakembereket is bevontak a vizsgálatokba, a jelentés pedig végül augusztus 27-én készült el. Dióhéjban: egy PCV2 nevű nyomásszabályozó szelep hibája okozta a Peregrine vesztét.

Pontosabban, részletezi a Space.com, a PCV2 elvesztette a tömítőképességét. A hiba a szelepben lévő csavarmenetes alkatrészekben keletkezhetett, méghozzá a vibráció miatt – valami meglazulhatott a rázkódás következtében.

Ez azzal járt, hogy a szelepen belül egy tömítés nem funkcionált többé. A jelentés szerint a PCV2 – és társa, a PCV1 – volt felelős a gáznemű hélium áramlásának szabályozásáért az egyes tartályok között. A hiba miatt azonban ez nem működött megfelelően.

„Nem igazán tér el attól, mint amikor a csap elkezd csepegni a konyhában” – magyarázza konyhanyelven John Horack, a vizsgálati munkacsoportok vezetője. „A víz átjut a tömítésen, és kijön a másik oldalon. Ebben az esetben azonban ez hélium, méghozzá igen nagy nyomással, így sokkal nehezebb elzárni” – jegyzi meg.

Sugárzás, vákuum és egy csomó kiforratlan eszköz – itt van minden a SpaceX kockázatos, történelmi küldetéséről, az első privát űrsétáról

Négy ember öt napra elindul az űrbe, hogy egy űrhajóval Föld körüli pályára álljon, és megejtsen egy űrsétát. Egyikük sem képzett asztronauta. A Polaris Dawn-küldetés két halasztást követően leghamarabb augusztus 30-án indulhat. Veszély az indítás után is lesz bőven, de a kockázat megéri: a misszió számos kérdést válaszolhat meg, melyeket a jövőbeni űrutazások során lehet hasznosítani.

A jelentés külön kiemeli, hogy a PCV2 egy ismert kockázat volt a Peregrine-nél. Először is, a cég beszállítót váltott ennél a komponensnél még 2022 augusztusában – akkor, amikor már a szonda összeszerelése zajlott. Az ok prózai: az eredeti PCV-alkatrészek „ismétlődően meghibásodtak”.

A váltást követően azonban az új PCV1 is szivárogni kezdett, amit javítottak is, mert könnyen hozzáférhető helyen volt. A PCV2-ről ugyanakkor utóbbi nem volt elmondható, így azt már nem tesztelték, mivel az eszköz mélyén volt.

A vizsgálatok során ellenőrzött környezetben modellezte is a PCV2-t. Olyan körülményeknek tették ki, mint amilyennel az űrben is találkozott – és a szivárgás „megközelítőleg” azonos volt azzal, mint amit a Peregrine is produkált. A szakemberek szerint ezt még 1,2 méterről is hallani lehetett.

Hatalmas felfedezést tett Kína: a holdi talajból állítottak elő vizet

Bill Nelson NASA-igazgató szerint is rendkívül gyorsan halad Kína a saját űrprogramjával – most éppen egy olyan módszert fedeztek fel, mellyel biztosítható lehet akár 50 ember napi ivóvíz-ellátása is.

A szonda tehát egyetlen szelep hibája miatt nem érte el a Holdat, és indult vissza a Földre, hogy a légkörbe érve gyakorlatilag a vesztébe rohanjon. Az Astrobotic Technology most azt tervezi, hogy 2025-ben Griffin néven indít egy újabb küldetést, melynek szondája már egy javított verziója lesz a Peregrine-nek. A héliumot szabályozó rendszereknél lesz egy tartalék rendszer is arra az esetre, ha az első meghibásodna.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!