szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A vitás esetekben mindig jól jöhet egy közvetítő, aki elfogulatlanul próbálja meg elsimítani a felek közötti nézeteltérést. Amerikai kutatók a mesterséges intelligenciára bízták azt a feladatot, hogy megtalálja a másféle nézeteket valló emberek esetében a közös hangot.

Elég csak a hazai közéletre nézni, hogy lássuk, óriási egyet nem értés van az emberek között számos kérdésben. Ez persze nem csak magyar sajátosság, mint ahogyan az sem, hogy nehéz közös platformra helyezni a véleményeket, miután az emberek eltérő ideológiai, politikai és társadalmi nézeteket vallanak.

A kollektív cselekvéshez azonban a csoportoknak megállapodásra kell jutniuk, ami kihívást jelenthet, ha a vitázók nagyon eltérő, de amúgy érvényes véleményeket képviselnek. De mi volna, ha a mesterséges intelligenciára bíznánk a közvetítést? – tették fel a kérdést a Google DeepMind kutatói. Nagy nyelvi modellek rendszerét képezték ki arra, hogy egyfajta közvetítőként (és ne döntőbíróként) működjenek a vitákban, olyan összefoglalókat készítsenek, amelyek a fontos társadalmi vagy politikai kérdésekben megtalálják azokat a területeket, amelyekben egyetértenek a vitázó felek. Eszközüket Habermas gépnek (Habermas Machine, HM) nevezték el Jürgen Habermas német filozófus és szociológus kommunikatív cselekvéselméletének ihletésére.

A Google DeepMind kutatói 5734 résztvevőt toboroztak vizsgálataikhoz, egy részüket egy közösségi kutatási platformon, másokat pedig egy polgári gyűléseket szervező nonprofit szervezeten keresztül. A résztvevők demográfiailag reprezentatív mintát alkottak az Egyesült Királyság lakosságából. Ezután két lépésben tesztelték a HM-et: először megvizsgálták, hogy képes-e pontosan összefoglalni a kollektív véleményeket, majd megvizsgálták, hogy közvetít-e a különböző csoportok között, és segít-e megtalálni a közös hangot, miközben olyan megosztó politikai kérdéseket vitattak meg, mint a Brexit, a bevándorlás, a minimálbér, az éghajlatváltozás és az egyetemes gyermekgondozás.

Miután a HM elkészítette a véleményét, a kutatók annak hasznosságát vizsgálták. Emberi közvetítőknek is hasonló feladatot adtak, majd a csoportok tagjainak meg kellett mondaniuk, melyiket tartják jobbnak. Az esetek több mint a felében (56%) a résztvevők az MI-t választották. Úgy találták, hogy a kijelentései jobb minőségűek, mint az emberi közvetítő által megfogalmazottak. Az MI kijelentései egyértelműbbek, logikusabbak és informatívabbak voltak, anélkül, hogy elidegenítették volna a kisebbségi nézőpontokat. Összességében a gépi közvetítő segítségével történő tanácskozást követően a résztvevők csoportjai kevésbé voltak megosztottak a kérdésekkel kapcsolatos álláspontjukban.

A vizsgálatot ezután megismételték egy virtuális polgári gyűlésen is, és megállapították, hogy a mesterséges intelligencia által közvetített tanácskozás után a vitás kérdésekben a vitatkozók csoportjainak nézetei hasonló irányba mozdultak el. Ezek az eltolódások nem a mesterséges intelligencia elfogultságára vezethetők vissza, ami arra utal, hogy a mérlegelési folyamat valóban elősegítette a közös nézőpontok kialakulását a potenciálisan polarizáló társadalmi és politikai kérdésekben.

Annak kiderítésére, hogy hol és hogyan lehetne ezt a technológiát a jövőben alkalmazni, további kutatásokra van szükség, és a fejlesztők egyelőre nem is tervezik a modell nyilvános bevezetését. Viszont ha a későbbiekben a Habermas Machine ígéretes eszköz lehetne a közös hang megtalálásához és a kollektív fellépés előmozdításához az egyre megosztottabb világban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!