A Herpes simplex vírus 1 (HSV-1) néven ismert vírus egy rendkívül gyakori kórokozó, amit – ahogy a neve is elárulja – a herpeszhez társítanak. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a világ 50 év alatti lakosságának 64 százaléka fertőzött, miközben a legtöbben hosszú ideig – vagy akár örökké – tünetmentesen élhetnek.

Bár a legtöbb felnőtt számára a HSV-1-fertőzés nem tekinthető komoly problémának – bár tény, hogy egyes következményei nagyon kellemetlenek, fájdalmasak lehetnek – egy új vizsgálat bizonyítékot talált arra, hogy a vírustól egy fokkal jobban kell tartani, mint eddig gondolták a szakemberek – írja az IFLScience.

A vizsgálatok során összefüggést találni a herpeszvírusok és a neurodegeneratív betegségek között. Bár az már régóta ismert, hogy a vírus a perifériás idegekben verhet tanyát magának, úgy tűnik, a kórokozók az agyba is eljuthatnak. Az Illinois Chicagói Egyetem kutatói az mBio című tudományos lapban megjelent publikációval nemcsak arra adnak nagyobb rálátást, hogy ez miként történhet meg, hanem arra is rávilágítanak, hogy ezek a fertőzések befolyásolhatják az ember viselkedését.

Deepak Shukla, a tanulmány vezető szerzője szerint ha egy fertőzött ember a könnyein keresztül ürít vírust, akkor az az orrüregen keresztül elérheti az agyat. A szakember úgy véli, hogy bár viszonylag kevés tanulmány szól erről, a fertőzés következményei súlyosabbak lehetnek, mint a hólyagok megjelenése vagy a szemfertőzés kialakulása.

A kutatók egereket fertőztek meg HSV-1-gyel, majd hat hónapon át figyelték őket. Ez az ember esetében több éven át tartó fertőzöttséget jelent. Közvetlenül a fertőzés után a csapat idegi károsodást és gyulladás jeleit figyelte meg. Idővel a fertőzött állatok rosszabbul teljesítettek a koordinációs- és memóriateszteken, és sokkal szorongóbbak voltak, mint egészséges társaik.

A kutatók azt találták, hogy ha az orrüregen keresztül fertőzik meg az állatokat, akkor egyértelmű idegkárosodás lép fel, a hatások pedig hosszú távon eltartanak.

Van azonban jó hír is. A szakemberek azt találták, hogy a HSV-1 felhasználhatja a sejtekben a heparanáz (HPSE) nevű enzimet, hogy elősegítse az agysejtekbe való sikeres behatolást. Azoknál az egereknél, amelyeknél ezt a gént kikapcsolták, nem jelentkeztek a neurológiai problémák, ami arra utal, hogy lehetséges a probléma terápiás kezelése.

Bár az egereken végzett kísérletek eredményei nem transzponálhatók egy az egyben az emberekre, arra tökéletesek, hogy megmutassák: érdemes vizsgálni a jövőben ezt a területet is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.