Elgondolkodtató, hogy a nem épp a tisztaságukról híres mocsarakban és sárban tenyésző békák a legkülönfélébb kórokozóknak való kitettségük ellenére is nagy túlélők, méghozzá évmilliók óta. A kutatók is felfigyeltek arra, hogy annak ellenére, hogy mikrobák milliói veszik körül e kétéltűeket, nagyon ritkán fertőződnek meg, valószínűleg azért, mert antimikrobiális vegyületeket termelnek. Például egy Dél-Ázsiában élő, nem épp kellemes illatú békafajról, az arany keresztsávos békáról (Odorrana andersonii), amit olykor csak büdös békaként emlegetnek, már 2012 óta tudják, hogy kiválaszt egy antimikrobiális peptidet, az Andersonnin D1-et, ami képes elpusztítani a baktériumokat. Csakhogy ez a peptid a kiválasztódása során csomókat képez, így nem alkalmas terápiás célokra.

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói azonban nem adták fel. A szerkezet- vagy struktúravezérelt tervezésnek nevezett technikát alkalmazva, aminosavról aminosavra finoman módosították a peptid szekvenciáját, egészen addig, amíg olyan új változatokat találtak, amelyek nem csomósodtak, viszont megőrizték baktériumölő képességüket.

Ezután számos baktériumon tesztelték az új szintetikus peptideket, és megállapították, hogy legalább olyan hatékonyak, mint a polimixin B, amelyet végső megoldásként is emlegetnek a hatékonysága miatt, hiszen még olyankor is segíthet, amikor más antibiotikumok kudarcot vallanak. További pozitívum, hogy a szintetikus peptidek nem károsítják az emberi sejteket, és a jótékony bélbaktériumokat is békén hagyják.

Az új vegyületek még a több baktériumfajból álló összetett telepek elleni küzdelemben is hatékonynak bizonyultak. Különösen az olyan Gram-negatív baktériumok ellen, amelyekkel szemben már hatástalanok az elterjedt antibiotikumok, és ezért egyre nehezebb leküzdeni őket.

„Izgatottak vagyunk, hogy a békák – és általában a természet – új molekulákat inspirálhatnak, amelyekből antibiotikumokat lehet fejleszteni. A mérnöki készségeknek köszönhetően az emberiség számára hasznosabb dolgokká alakíthatjuk ezeket a természetes molekulákat” – mondta Cesar de la Fuente, a Trends in Biotechnology folyóiratban részletezett tanulmány társszerzője, a Pennsylvaniai Egyetem Műszaki és Alkalmazott Tudományi Karának munkatársa.

Kollegáival most azt tervezi, hogy folytatják a preklinikai teszteket, és ha bizonyosak az eredményeikben, akkor az Investigational New Drug (IND) néven ismert hivatalos protokollt követve végül beadják engedélyezési kérelmüket az FDA-hoz, Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságához.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.