2017 elejétől hatályba léphet az adóhatósági határozatokkal szembeni jogorvoslatok új szabályozása. Ennek legfontosabb következménye az lehet, hogy a jövőben a vállalkozásoknak már nem lesz lehetőségük fellebbezésre, rögtön bírósághoz kell majd fordulniuk, ha nem értenek egyet egy NAV-határozattal. Ezzel együtt a bírósági eljárás pedig várhatóan kétfokozatú lesz, szemben a jelenlegi egyfokú bíráskodással.

A Deloitte Legal adóperes szakértője, Harcos Mihály szerint a változás hátterében egyebek között az áll, hogy a NAV által hozott határozatok felülvizsgálatát a hatóságtól minden tekintetben független jogorvoslati fórum, vagyis ebben az esetben a bíróság lássa el. Ugyanakkor a NAV évente nagyságrendileg 17 ezer jogorvoslati kérelmet bírál el, amelyek túlnyomó többsége jövőre már a bíróságok hatáskörébe tartozna, ami jelentős tehernövekedést jelent.

Az is elképzelhető, hogy a kis értékű ügyekben megmarad a fellebbezés lehetősége, illetve az is, hogy a bíróság előtt indított peres eljárást megelőzően lehetőség lesz a közigazgatási szervezetrendszeren belül kezdeményezni a jogorvoslatot.

A jogorvoslati ügyeket a cégek eddig főleg az adótanácsadójukkal vagy könyvelőjükkel intézték, ha bírósághoz kell fordulniuk, akkor ügyvédre lesz szükségük. Ettől pedig jelentősen megugorhatnak a költségek. Ráadásul ezen ügyek speciális tapasztalatot igényelnek, így kérdés, lesz-e ehhez elég hozzáértő ügyvéd.

A másik lényeges következmény, hogy a bíróság előtti peres eljárásokban az úgynevezett kereseti kérelemhez kötöttség elve érvényesül, vagyis a bíróság csak a vállalkozás által megjelölt körben vizsgálhatja felül a sérelmezett határozatot. Így a vállalkozásoknak már a jogvita legelején pontosan meg kell majd jelölniük, hogy a NAV határozatát miért kifogásolják. A gyakorlatban azonban rendszeresen előfordul, az elhúzódó vitában utólag bukkan fel olyan kérdés, ami a NAV által hozott határozatot jogszabálysértővé teszi. Jelenleg a fellebbezési eljárásban nincs akadálya annak, hogy a felettes szerv az ilyen jogszabálysértést is figyelembe vegye. Ezzel szemben a kereseti kérelemhez kötöttség elve kizárja az utóbb fellelt jogszabálysértések figyelembevételét.

Az új szabályok tehát körültekintőbb és tudatosabb fellépést követelnek meg a vállalkozásoktól a jogorvoslatok során, és komoly kihívás elé állíthatják a bíróságokat. Ugyanakkor a bíróság előtti jogorvoslati rend várhatólag hatékonyabb lesz a jelenleginél.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!