A jó vezető stresszhelyzetben is csak pillanatokra fagy le, azonnal megrázza magát, gondolkodik és dönt – vallja Kürti Sándor, a digitális adatmentést magyar vívmányként külföldön is eladni képes KÜRT Zrt. első embere.

Mint a hvg.hu-nak elmondta, "az egészséges főnök nem idegbeteg, hanem ha helyzet van, akkor szinte azonnal, józanul cselekszik". Ugyanakkor ez a típus vezetőnek jó, de végrehajtónak nem: a csapatba olyan ember kell, "aki nem ugrál, akit nem lehet kihozni a sodrából, tudja mi a dolga, és azt meg is csinálja".

A cégalapító a KÜRT sikerét elsősorban azoknak az embereknek köszönheti, akik minden esetben a cég érdekeit tartják szem előtt, amire egy példát is hozott a cég múltjáról.

A Business Weekbe úgy került be rólunk egy cikk, hogy amikor a szerkesztőségből betelefonáltak a call-centerünkbe, segítséget kérve, a hívást fogadó munkatársunk azonnal átlátta, hogy itt a lehetőség.

"Lebarterezett egy interjút, mondott a lapnak egy nagyon alacsony összeget a szolgáltatásért, és azt kérte, hogy hozzanak az adathordozóval együtt egy fotóst és egy újságírót is. Ez nem egyszemélyes műsor, ez csapatjáték" – mondta Kürti Sándor.

Fazekas István

És hogy hogyan kellene vezetőként gondolkodni? A világ meghatározó cégei között legismertebb és leginkább alkalmazott vezetői filozófia szerint egy vezetőnek ötdimenziós térben kell gondolkodnia, és ebből az egyik dimenzió az idő. Az időt pedig három részre kell bontani.

• Az első a jelen: most kell kiszolgálni az ügyfelet, mert ha nem, elmegy, nem jön vissza, és az ember éhen hal.
• Aztán van a holnap: most kell fejleszteni azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyekből holnap akarunk megélni, mert ha ezt nem csináljuk, holnap halunk éhen.
• A harmadik pedig a holnapután, ami tulajdonképpen a stratégia: most kell tisztán látni, hová akarunk eljutni, mert ha nem, csak kóválygunk az úton, az pedig rengeteg pénzbe kerül, és holnapután halunk éhen.

Kürti Sándor szerint ezt az egészet pont fordítva kell felépíteni, először a stratégiát kell megalkotni, az alapján a fejlesztéseket, majd azokból kell levezetni a napi gyakorlatot. Tapasztalatai szerint azonban ez nagyon messze áll a magyar gondolkodástól.

"Egy barátom úgy fogalmazta meg, hogy ha valaki Magyarországon megindokolja a sikertelenséget, azt már sikerként könyvelik el. Egyszerűen könnyebb magunkkal elhitetni, hogy individuálisak, innovatívak vagy zsenik vagyunk, csak a világ nem ért meg minket, mint megteremteni a csapatmunkának, az együttműködésnek, a lojalitásnak a kultúráját" – fogalmazott.

Az amerikai államigazgatás szerinte azért van fényévekre a magyartól, mert sikerült kidolgozniuk egy öntanuló rendszert, amely a saját maga hibáiból okul.

Mi meg négyévente Ki nevet a végén-t játszunk, és kezdünk mindent elölről.

Kürti Sándor a hvg.hu-nak adott nagyinterjújában arról is beszélt, miért hagyta ott a cég az általa épített székházat, hogy mekkora szerencse is kellett a KÜRT sikertörténetéhez, és hogy hogyan húzta ki a szőnyeget alóluk az FBI 2001. szeptember 11-e után. A cégvezető az utódlás kérdéséről és fia betegségéről is nyilatkozott a hvg.hu-nak. A friss interjút az alábbi linken olvashatja:

Kürti Sándor: "Álomszerű időszak volt, de véget ért 2001. szeptember 11-én"

A KÜRT Zrt.-nek a rendszerváltásra három-négy év versenyelőnye volt, és a cég hamar felismerte, hogy túl sok lábon állni nem jó - ez a sikerük egyik titka. Ám az élethez szerencse is kell, például egy ügyészségen leesett adathordozó, amit van idő fél évig kalapálni. Interjú Kürti Sándor alapítóval.