A Bajnai-mozgalom és az LMP felteheti a kérdést: mennyi esélyük lesz a bizonytalan, centrumpárti és közép-jobbos szavazókra (a rezsimváltó kétharmad zálogaira), ha összeállnak egy Ron Werber dirigálta MSZP-vel? Ha hagyják, hogy közvetve nekik is ő dirigáljon?

Ron ugyanis visszatért: "…az izraeli szakember, aki a 2002-es kampánytól fogva több évig dolgozott a szocialistáknak, jártas a mozgósítási kampányokban, jól tudja motiválni az aktivistákat, az MSZP pedig – korlátozottabb anyagi lehetőségei és médiamegjelenése miatt – éppen arra számít, hogy 'lábbal kell megvernie a Fideszt'. A szocialisták választása azért is esett Ron Werberre, mert vannak magyarországi, MSZP-s tapasztalatai, és a térség több más országában is dolgozott már" – mondta el Mesterházy Attila.

Ron Werber. Van, aki e nevet nem ismeri? Ha van, akkor: ő volt a 2002-es szoci kampány technikai lelke, egy, egyebek közt Gréczy Zsolt által jegyzett kötet szerint "a Gyurcsány Ferenc vezette kampánytanácsadó testület döntött alkalmazásáról". (Medgyessy. Ringier Kiadó, 2004. 130.o.) Ugyancsak ebből a műből derül ki, hogy Werber volt az, "aki jól tudott negatív kampányt vezérelni és aktivistákat fanatizálni." (219. o.) A 2004-es uniós MSZP-kampány során, az Index riporterének hála, egy ország ismerhette meg Ront munka közben.

Bemelegít és szótagolva hergel Tóbiás József: "Ma nincsenek köztünk egyenlőbbek. Ma csak egyenlők vannak. Ma csak katonák vannak. Ma nem lehet a szobából választást nyerni. Ma csak katonák vannak." Ezután jön Ron, "fekete ingben, hátrafésült hajjal lép a hallgatóság elé. Nem a szónoki emelvényhez megy, hanem folyamatosan járkál a pulpitus előtt. Kezeit tördeli, gesztikulál, közben tekinteteket keres a hallgatóság soraiban." Ron tuti biztos tippjei és aranyköpései: "Szerintem van egy pszichiátere, aki igazolást állít ki mindenkiről a környezetében: ne aggódj miatta Viktor, rendben van." A választás lehetőséget nyújt arra, hogy "ne úgy legyen két nagy párt Magyarországon, hogy van egy szocialista, és van egy fasiszta" – így diagnosztizálva az ellenfelet paranoiás elmebetegnek és fasisztának. Aztán javasolja, hogy ne olvassanak újságot, "különösen a vezetők ne, mert depressziósak lesznek". Valamint: "Tíz-tizenöt pont előnyünk lesz úgyis két hónap múlva." A végén Tóbiásé a slusszpoén: "Mindegy, hogy egy körzetben milyen a szokásjog a pártok és az önkormányzat között, a végén majd megbeszéljük, hogy mennyi a bírság."

2004-ben ez már csak szánalmas bohózat volt, amelyen könnyesre röhögtük magunkat. De 2002-ben még bejött a taktika. Hogy a szocdem rövidítés igazából azt jelenti: szociális demagógia. Hogy le kell győzni a Zorbánt, nem számít, hogyan, milyen eszközökkel, milyen áron, mennyi pénzből. (Besegített még: dr. Kende Péter és sokan mások.) Ígérni kell és mocskolódni, a Viktor ellenében legitim az is, ha ugyanolyan eszközöket alkalmazunk, mint ő. A gyűlölet, a frusztráció, az irigység, az alantas ösztönök felszítását. Sőt, akár rosszabbak is lehetünk nála.

Werberék annyira belehergelték a híveket, a bázist, hogy nem volt visszaút. Nem volt már elég irracionális dolgokat beígérni, be is kellett azokat tartani. Ennek köszönhetjük a "jóléti rendszerváltás" miatti gigászi adósságtömeget, a reálgazdaság bedőlését, a kétpólusú hazugságversenyt, Őszödöt, a tévéostromot, a szociális népszavazást, a döbbenetes összeroskadást. Ennek köszönhetünk hét elvesztegetett évet, valamint, hogy a nyolcadik évben vissza kellett venni mindazt, amit odaadni se lett volna szabad. Végső soron ennek, az irreális, irracionális populizmus klímájának köszönhető, hogy 2010-ben kétharmaddal jött vissza a Zorbán.

Ron Werber nem a betegség, csak a tünet. Ő egy profi, aki jól-rosszul végzi a dolgát. Utána összepakol és elrepül. De az általa is felhergelt ország itt marad.