A sokévi átlagnál is laposabbra sikeredett Lomnici Zoltán frázistúltengéses évzáró megszólalása. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) főbíró elnöke, sajtótudósításokban közölt értékelésében üresen csengő általánosságokra szorítkozott.
A kapitalizmus, mint nagyobb országokat uraló társadalmi-gazdasági formáció, legföljebb öt-hatszáz éves. Viszont a piac intézménye egyidős a történelemmel, hiszen a valamilyen értékmérő – a főníciak óta: pénz – közvetítésével folyó árucsere ősidők óta elégíti ki az emberek alapvető, folyamatosan bővülő igényét a fizikai és szellemi javak cseréjére.
Amatőr történészek, fantaszta kamaszok, és a tömegek érzelmeire ható politikusok - akiknek lelkivilága gyakran feltűnő hasonlóságot mutat! - szívesen játszanak el a gondolattal: milyen következményekkel járt volna, ha a világtörténelem egy-egy fordulópontján más irányt vett volna?
A beruházásra esélyes Trigránit mellett immár koalíciós politikusok is kihátrálni látszanak a végrehajtó hatalom ultramodern székhelyének tervéből. A főpolgármester után Kóka János SZDSZ-elnök is kétségeit hangoztatta. Reakcióik a késve ébredés nyilvánosságpolitikai iskolapéldái.
Széles körben elterjedt az a hiedelem, és a médiából is visszaköszön, hogy a legtöbb öngyilkosságot az emberek az ünnepek alatt, mindenekelőtt karácsonykor követik el.
Erődemonstrációs haknikörutat szervezett a Gárda, mire válaszul a Jobbik félkatonai szervezetének betiltását indítványozta az ügyészség. Lépésük azonban tüneti kezelésnek is gyenge. Szimpla pótcselekvés, besétálás az ordas eszmék vallóinak csapdájába. Ehelyett politikai és társadalmi immunreakció kell - véli publicistánk.
A rideg belpolitikai haszonelvűség alapján nem éri meg egy, költségvetési szinten bagatell nagyságrendért világnagy botrányhoz ziccert adni. Ilyet gondatlanságból lehetővé tenni – főleg a jelenlegi népszerűségi kvóciensnél – több mint bűn, hiba – véli publicistánk.
Már a nyolcvanas évek közepén sejthető volt, hogy a közép-európai térségben elkerülhetetlen változások, a Szovjetunió befolyásának gyengülése napirendre tűzi a határon túli magyarság és az anyaország viszonyának átalakulását. A román-magyar kapcsolatokról szól Földes György Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés 1956 - 1989 című könyve, mely a Napvilág kiadó gondozásában jelent meg.
A társadalombiztosítás reformját megfogalmazó törvénytervezet elutasítását kérte a kormánypárti képviselőktől közel másfél száz értelmiségi, politikai közszereplő, szakszervezeti vezető egy minap nyilvánosságra hozott állásfoglalásban.
Egyvalamire vitán felül jó volt a Mazsihisz Sólyomnak címzett bírálata. A köztársasági elnök invitálását visszautasító hitközség döntésének szándékolatlan folyományaként bebizonyosodott: a zsidóság politikailag legalább annyira megosztott, akár a többség.
A római katolikus egyház majdnem két évezredes története önmagában véve is hihetetlenül érdekes. Még inkább figyelemre méltó, ha összehasonlító szociológiai szempontot követve szemügyre vesszük a különböző laikus, sőt, gyakran kifejezetten egyház- és vallásellenes társadalmi szervezetek sorsának alakulását.
Lea Singer német bestseller-szerző Osztrák kurva című könyve tizenhárom beszélgetést tartalmaz „Marie Antoinette királynéről és a pornográfiáról”. A napjainkban zajló beszélgetés résztvevői harmincnyolc éves nők -Marie Antoinette-t ilyen idősen fejezték le 1793. október 16-án -, továbbá Louis, a rendezőnő tizenegy éves fia.
Az utóbbi időben legendák keltek szárnyra a holokauszt-túlélők mesés kompenzálásáról, a kifizetett hatalmas összegekről. Bár 1965 óta számos törvény és rendelet született e kártérítésekről, tényleges kifizetések csak vagy 50 évvel a genocídium után kezdődtek, és a legtöbb esetben csak szerény jövedelem-kiegészítést hoztak az immár 70-es 80-as éveiket taposó túlélőknek.
Nehéz érzelmileg feldolgoznom a női kvóta bevezetését ellenző nőtársaim hozzáállasát. A kvóta bevezetése ellen ugyanis többségében politikus nők – John Emese, Lévai Katalin, Dávid Ibolya – fogalmaztak meg érveket. Szándékosan beszélek érzelmi feldolgozásról, hiszen az ellenérvek intellektuális megalapozottsága sajnos csak ezt teszi lehetővé. A kvóta bevezetésének esetleges pozitív hatásait meg sem említette a három grácia.
Kármán Irén oknyomozó újságírónő "Szemben a maffiával – olajozott viszonyok" című dokumentumfilmjének bemutatója mérsékelt érdeklődést keltett, hasonlóan tavasszal megjelent kötete fogadtatásához. Pedig közben a szerző áldozatként is belekeveredett a saját ügyébe. A sok kételkedő ellenében arról kívánta meggyőzni a közvéleményt, hogy amikor ez év június 22-én ismeretlen tettesek súlyosan bántalmazták, majd megkötözve, életveszélyes állapotban magára hagyták, oknyomozó tevékenységét torolták meg rajta, mivel tényfeltárása túl sok érdeket sértett.
Kis János nem ért egyet a gyűlöletbeszéd szigorúbb büntetését célzó törvénytervezettel, amelyet egyébként Sólyom László november 13-án alkotmánybírósági normakontrollra elküldött, és ami miatt a Mazsihisz lemondta Sólyom meghívását az év végi hagyományos ebédre. Az SZDSZ első elnöke a Budai Liberális Klub legutóbbi vitaestjén azt is kifejtette: ha az SZDSZ kilép a kormányból, egy romhalmazt hagy maga mögött, nem egy sikeres gazdaságot. Igaz – tette hozzá – a bennmaradás „egy romhalmazon való ücsörgést jelent”.
Lehet, hogy már olyan megosztottak vagyunk, hogy egyértelmű magyar sikernek sem tudunk örülni, ha azt a másik oldal éri el? A kormányoldalon sokan kifejezetten zavarba jöttek, csalódásuknak adtak hangot, mások egyenesen ellenséges megnyilatkozásra ragadtatták magukat, amikor kiderült: az RMDSZ képviselőivel együtt Tőkés László is bejutott az Európai Parlamentbe. Mintha csak egyedül Gyurcsány őrizte volna meg józanságát: gratulált mindhárom romániai magyar mandátum-szerzőnek, Tőkés Lászlót is beleértve.
A 13. havi nyugdíj bevezetésének ötödik évfordulójára írt kommentárom hullámokat vert. A vita oroszlánrésze nem pár szavas, „anyázós” beírásokból állt, hanem érdemi, megfontolásra méltó bejegyzésekből. Emiatt láttam értelmét, hogy visszatérjek a dologra, igyekezvén válaszolni a bírálatok, javaslatok többségére.
Az elmúlt napokban újabb elemmel bővült a magyar igazságszolgáltatás kudarcainak listája. Soron kívüli eljárásban 11 esztendőt vett igénybe, míg az 1990-es évek végén még az évszázad olajbotrányának tekintett ügyben részben felmentésekkel, részben rendkívül enyhe ítéletekkel lezárult az Energol-sztori. A Tocsik- vagy a Postabank-ügy fejleményei után a cinikus szemlélő nem ok nélkül mondhatja, az lett volna furcsa, ha ez a dolog nem így végződik.
Filló Pál az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi, valamint szociális bizottságának tagja, az MSZP országos munkástagozatának vezetője elsietettnek és átgondolatlannak tartja a reformkurzust, nem ért egyet a gazdaságtalan vasúti szárnyvonalak felszámolásával, bírálja a Kóka-féle minisztérium kapkodását, a reformok kommunikációját.
Még nem vetették el a rendőrök, hogy a testvérek egyszerűen úgy távoztak a folyópartról, hogy nem látták őket kamerák.
Moszkva állítólag nyitott bizonyos területi cserékre is, a kurszki régióra utalva.
Nemcsak a Fideszt, hanem a fideszes mentalitást is leváltanák.
Egy angyalföldi lakásban találtak rá a 30 éves férfire.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
