A közvetlen ok egyszerű: A 2008-as 15,4 millió dollárhoz képest tavaly már 28,5 millió dollár veszteséget termelt a magazin és a szigorú takarékossági intézkedések ellenére sem látnak esélyt a folyamat visszafordítására. Majd talán az új tulajdonos, ha egyáltalán sikerül vevőt találni.

Az elmúlt években a legtöbb amerikai magazin rengeteg olvasót vesztett. A Newsweek olvasóinak száma a  2000 évi 3,14 millióról tavaly 1,97 millióra esett vissza. (A többiek sem jártak jobban, a napilapok helyzete pedig még ennél is rosszabb.) A mostani válságos helyzetet mégsem az olvasók fogyása, hanem a hirdetők elvesztése okozta. Bár évek óta tart a hirdetők elvándorlása az olcsóbb internet felé, a magazinok sokáig képesek voltak megőrizni  legjobban fizető ügyfeleleiket: az autós cégeket, a bankokat, a luxuscikkek gyártóit. Az elmúlt években viszont a gazdasági válság hatására éppen ezek a cégek vágták vissza a legradikálisabban reklámköltéseiket. A Newsweek 2009-ben 26 százalékkal kevesebb reklámfelületet tudott csak értékesíteni, mint az előző évben.

AP

Még ha sikerül is vevőt találni a Newsweekre, valószínű, hogy az új tulajdonos sem lesz késpes nyereségesen működtetni a hetilapot. Tudomásul kell vennünk, hogy az a sokáig sikseres modell –  amit a Newsweek, a Time, a nemrég tulajdonost cserélt Businessweek (5 millió dollárért vette meg a New-York-i polgármester, Michael Bloomberg érdekeltsége)  és a többiek követtek – ma már nem életképes. Az interneten bárhol ingyen elérhető, a nap 24 órájában frissülő hírek idején kit érdekelnek az elmúlt hét eseményein rágódó írások? Egyes magazinok az újságírók számának radikális csökkentésével, rövidebb, "színesebb" írásokkal, mutatósabb megjelenésel próbálkoznak.  Ez a stratégia azonban a "halálspirálba" vezethet. A "hígabb" tartalom nem képes az olvasók megtartására, hiszen az bárhol, ingyenesen elérhető az interneten is.

A magazinkiadóknak alkalmazkodniuk kell a realitásokhoz. A webhely ma már nem a magazin online nyúlványa, hanem az olvasók, a közönség legfontosabb gyűjtőhelye. Elsősorban itt kell folyamatosan, értékes tartalommal "etetni" őket. Természetesen ez ma már nem egy egyirányú folyamat - a közönséget (vagy inkább közösséget) is be kell vonni a hírgyártásba, hírgyűjtésbe. Közben nem elegendő helyben várni, hogy bejöjjenek az olvasók, velük együtt ott kell lenni a  közösségi hálózatokon is. Az ingyenes online tartalom mellé egyre több szolgáltatást is kell kínálni. Az ingyenes alapszolgáltatás + fizetős "prémium" szolgáltatások modellt már számos kiadó alkalmazza. Az így szerzett bevételek csökkentik a hirdetésektől való függőséget.

Valószínű, hogy a korábbi hetilapot a jövőben csak havonta érdemes megjelentetni, de akkor olyan tartalommal és olyan kivitelben, amitől tátva marad az olvasók szája (és kinyílik a hirdetők pénztárcája). Egy ilyen kiadványban természetesen nem híreket, hanem elemzésekkel, trendeket, háttérinformációkat, vagyis maradandóbb, értékesebb anyagokat érdemes közölni. (A minőség iránti igényt jelzi, hogy az amerikai magazinoktól eltérő stratégiát követő, saját, minőségi tartalmat előállító, a hosszabb cikkektől, bonyolultabb témáktól sem megrettenő Economist nincs válságban, hanem még növelni is képes amerikai eladásait.)

Biztos recept persze nincs. Azok a "mengmondóemberek", akik két éve még azt bizonygatták, hogy a Second Life játék viruális világában kell újságot árulni, ma a közösségi médián keresztüli terjeszkedésben hisznek. Mások az Apple új táblagépére, az iPadra letölthető (fizetős) magazinokban látják a jövőt. Évek óta hallani arról is, hogy a tartalom önmagában már nem áru, legfeljebb bizonyos kereskedelmi szolgáltatások kiegészítőjeként adható el.

Egy dolog biztos csak. Az, hogy a Newsweekhez hasonló magazinok ideje lejárt. A szakértők máris elkezdték a találgatást, melyik kiadvány lesz a következő. A legtöbben a Time-ra tippelnek.