szerző:
Neuman Péter
Tetszett a cikk?

IP (Internetprotokoll) nélkül nem lenne digitális forradalom, nem tudnának kommunikálni egymással a számítógépek, mobiltelefónia nélkül viszont nem jutna pénz a digitális forradalomra.

1999-2000 táján, amikor az új-média buli teljes gőzzel tombolt, s a piacok még nem dörömböltek át a falon, egy san jose-i befektetési bankár, ha pár napra elutazott, a rögzítőjén a következő üzenetet hagyta: “Keddig nem leszek elérhető, az emailjeimet sem olvasom. Ha pénz kell és sürgős, hívd George-t.” A pénz pedig rendszerint sürgős volt és nagyon kellett az internetes startup-ok meg fél-startupok ezreinek, mert a megtorpanás egyet jelentett a bukással akkoriban. Hogy a verkli tovább menjen, lakbért és munkabért, autót, bankhitelt, gáz- és víz- és villanyszámlát meg sok minden mást kellett fizetni hónapról hónapra, hiszen semmit sem adtak ingyen. Semmit – kivéve az internetes tartalmat!

Az internet megjelenése, mint tudjuk, felfordította a világ rendjét, egyszerre mindenki és minden potenciális tartalomgyártó lett. Tartalom alatt nem csak a szűkebb értelemben vett content-et, a szövegeket, zenéket meg miegymást értünk, hanem mindent, amiért eszünkbe jut bekapcsolni a számítógépet vagy a mobiltelefont. Világos, hogy az online tartalmak előállításához offline erőforrásokra van szükség – vagyis tudni kell eladni. Önmagában a technológia ebben nem segített – ez volt a krízis legfontosabb oka.

Martin Heidegger
platonism

1966. szeptember 23-án Heidegger, a híres filozófus Rudolf Augstein és Georg Wolff újságíróknak adott egy interjút, amely csaknem tíz évvel később,  poszthumusz jelent meg a Spiegelben. Sokat beszél itt a technikával kapcsolatos gondolatairól, a technika szerepéről, lényegéről, hatásáról az emberre. Szerinte “a modern technika nem munkaeszköz, és már semmi köze a munkaeszközökhöz.” Valami olyasmit jövendöl, hogy miután “.még nincs olyan szemléletünk, amely a technika lényegének megfelel”, a technika, terjedése, hegemóniája és felhasználása ijesztő, mert le fogja gyűrni a gyökértelenné váló az embert.

Más szóval: a technológia nem találja meg az utat az emberiséghez, azaz nem válik termékké.

Heidegger szerint a technikai világ - amelyről ma már úgy hisszük, hogy benne élünk – olyan leckéket ad fel a filozófiának, az embernek, amelynek a megoldását nem ismerjük, megoldhatóságában nem lehetünk biztosak. “Már csak Isten menthet meg bennünket” - mondta az idézett interjúban, és lehet, hogy ugyanezt mondták, de biztosan ezt gondolták azok az internetes start-up tulajdonosok, akik valamikor a 2000. év közepén reményvesztetten keresték a befektetőt, de már George telefonja is rögzítőre volt kapcsolva.

Heidegger és az internet Istene a mobilcégek és termékeik álruhájában jelent meg a Földön.

A mobilszolgáltató ugyanis csak szolgáltatásokban, termékekben tud gondolkodni, bárminek, amit fejleszt, meg kell találnia a felhasználót, aki fizet érte. Amikor kiderült, hogy a mobil technológiában több van, mint az emberi hang továbbításának lehetősége, kiteljesedett a digitális forradalom, és nem csak azért, mert digitális jeleket tudtunk küldeni onnan és oda, ahonnan és ahová eddig nem, hanem mert értékesíteni is megtanultuk a digitális tartalmat. Az értékesítés pedig nagyon emberi dolog – igényt, fogyasztás, vagyis kapcsolatot jelent, s ezzel egy időben, a fejlesztéseket lehetővé tevő bevételt.

A totálisan digitalizált világ vívmányai, a fejlődés zászlóshajói között alig van olyan, amely nem ígér gutenbergi méretű paradigmaváltást. Fenekestül fordította fel, olykor észrevétlenül változtatta meg az életet a széles körben birtokolható személyi számítógép, a kimeríthetetlen tárhelyek és adatbázisok, összakapcsolásuk lehetősége, a bankkártya, a felhő, az e-book, és persze a mobiltelefon meg sok minden más. És ahogyan a piros meg a kék, de még az ún. világútlevélre (© Grósz Károly) is alig emlékszik még az is, aki még használta, úgy tűnik el az egyéni és kollektív emlékezetből az írógép meg a lexikon, a távirat, és talán rövidesen a nyomtatott sajtó is.   

Mik ezek a paradigma-váltó valamik, amelyek átalakítják a hétköznapokat?  Gadgetek, kütyük, mondhatnánk, ha például az amazon e-book nem lenne mára már ugyanúgy olvasható az iphone-on, az ipad-en a pc-n és a blackberry-n mint magán kindle-ön. Platformokon, sőt operációs rendszereken  átnyúlva, átugrálva terjeszkedik és hódít az amazonolvasó – ami már régen nem csupán egy gadget. Talán egyfajta megközelítés, mondanám életmód, ha nem szégyellném magam a közhely miatt.

A paradigma váltás lényege pedig nem más, mint az absztrakt termék, amely kütyükben, szolgáltatásokban gondolkodik – és legfőképp: minden esetben bevételt rendel melléjük.

A heideggeri feladvány megoldása kétségkívül a mobilcégek érdeme. Fáradozásukat a hálás emberiség dollármilliárdos profittal honorálja, világméretű diadalútjuk végét éppúgy nem látjuk, mint mondjuk száz éve a könyvnyomtatás végét sem tudtuk elképzelni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!