© AP

A politika ősz hajú nagy öregje 1982-ben előbb a képviselőházba került be, majd 1986-ban a szenátusba, s most tölti negyedik - hatéves - szenátusi időszakát. Idén augusztusban lesz 72 éves. Ha megnyeri az elnökválasztást, ő lesz a legidősebb személy az Egyesült Államok történelmében, akit - első mandátumos - elnöki tisztségbe beiktatnak. Amikor koráról kérdezik, édesanyja példáját hozza fel, aki 96 éves és teljesen egészséges. (Ronald Reagan 17 nap híján 70 esztendős korában kezdte meg első elnöki megbízatását 1981-ben.)

John McCain egy neves katonacsalád sarja. 1936-ban született Panamában, ahol apja akkor szolgált. Ő is az amerikai haditengerészeti akadémián tanult, akárcsak négycsillagos tengernagy apja és nagyapja. 1967-ben Vietnamban, 23-ik harci bevetésén gépét lelőtték Hanoi fölött. Öt és fél évet töltött hadifogságban, a "Hanoi Hiltonnak" nevezett Hoa Lo börtönben, ahol rendszeresen ki volt téve kínzásoknak - a kínzások következményeként ma sem tudja a feje fölé emelni a kezét. (Az épület megmaradt része ma múzeum, amelyet a szenátor 2000-ben felkeresett. Az egyik vitrin mögött egykori pilótaruhája látható.) McCain a szenátusban egyik heves bírálója a kíméletlen vallatási módszereknek, így a vízbe fullasztást színlelő technikának is.

© AP

Az első republikánusok egyike, aki azért bírálta a Fehér Házat, mert túl kevés katonával szállta meg Irakot.

Ugyancsak első volt abban, hogy követelte Donald Rumsfeld védelmi miniszter távozását a Pentagon éléről. Hangoztatta ugyanakkor, hogy az amerikai hadsereg a végső győzelemig Irakban marad, "ha kell száz évig is". McCain egyik fia jelenleg Irakban szolgál.

Hadi tapasztalata, részvétele számos védelmi és külpolitikai kérdésekkel foglalkozó kongresszusi bizottságban a témakörök egyik legelismertebb képviselőjévé avatja.

A kongresszusban az üzletet támogató konzervatív politikát képviseli, a szabadpiac szószólója, ellenzi az abortuszt, de számos törvény esetében szembe szavaz a republikánus többséggel. Népszerűségét is ennek köszönheti, a konzervatív bázis egy része viszont éppen ezért nem kedveli. Bírálói nehezen találnak fogást a háborús hősön, főként robbanékony temperamentumáért, meggondolatlan kijelentéseiért bírálják. Egy alkalommal bocsánatot kellett kérnie, mert „ferde szeműeknek” szólta le egykori vietnami fogvatartóit. Felhánytorgathatják neki azt is, hogy első felesége mellett nem hűségéről volt ismert, s a hadifogsága alatt mellette kitartó, három gyereküket egyedül nevelő Carolt - aki mindennek ellenére lelkes híve - néhány évvel később egy fiatalabb és gazdagabb nőért (jelenlegi feleségéért) elhagyta.

Tekintélyt vívott ki magának viszont azzal, hogy képes együttdolgozni az ellentábor képviselőivel. Társszerzője a demokrata párti Edward Kennedy szenátorral annak a törvényjavaslatnak, amelynek értelmében legalizálnák az Egyesült Államokban törvénytelenül tartózkodó, mintegy 12 millió bevándorló helyzetét. Ellenzője ugyanakkor a fegyverviselés korlátozásának. A republikánusokra nem jellemző módon érdeklődik a globális felmelegedés kérdésköre iránt.

A gazdasághoz bevallottan nem értő McCain akkor képes igazán fellelkesíteni közönségét, ha a terrorizmus elleni küzdelemről, az iraki háborúról, egy katonailag erős és külpolitikájában rámenős Amerikáról beszél. A 71 éves egykori háborús hősnek így aztán érthetően ez a fő mondanivalója. Győztes floridai kampányát záró tampai gyűlésén például – ahol láthatóan szép számmal jelentek meg az állam lakosságának hetedét kitevő veteránok – egy szót sem vesztegetett a gazdasági gondokra, részletesen taglalta viszont, hogy az iszlám radikalizmus a leggonoszabb erő, amivel Amerika valaha is szembenézett, az iraki kivonulás pedig egyenlő lenne a megadással. Végül – a veteránok üdvrivalgása közepette – harciasan kijelentette: Oszama bin Ladent kész a pokol kapujáig üldözni.

Hét gyermeke van, köztük három adoptált. Második házasságában él, feleségével, Cindyvel.

Ígéretözön

Irak: Támogatta a háború megindítását és a tavalyi csapaterősítést, a kivonulást megadásnaktartja, kész a végső győzelemig kitartani Irakban. Irán: A szankciók szigorítását szeretné, nem zárja ki a katonai erő bevetését sem, hogy megakadályozza Teherán atomfegyverhez jutását. Környezetvédelem: Valós veszélynek tartja a klímaváltozást, ám az USA-ra kötelező erejű korlátozásokba csak akkor menne bele, ha azok Indiára és Kínára is vonatkoznának. Egészségügy: Nincs határozott elképzelése, de kétpárti egyeztetést szeretne, mielőtt a költségek elszabadulnak. Bevándrolás: Rendezné az illegális bevándorlók státusát, szigorítaná határok ellenőrzését, a biztonsági szűrésen átment bevándorlóknak hosszú távon lehetővé tenné az állampolgárság megszerzését. Gazdaság: Megtartaná a 2010-ben lejáró adó-csökkentéseket, tovább enyhítené a középosztály terheit, támogatja a nyugdíj-rendszer részleges privatizációval járó reformját, csökkentené a költségvetési kiadásokat.