Tiszta téboly, ami 2016-ban ment
Őrült elnököt kapott a Fülöp-szigetek, Orbán szövetségeseket szerzett - összeszedtük 2016 legfontosabb és legérdekesebb választási eredményeit.
Nagyon úgy tűnik, hogy a nyolc évvel ezelőtti gazdasági világválság utórengései is elérték a politikai elit tagjait, legalábbis ha a 2016-os választások eredményeit megvizsgáljuk. 2016 többnyire a jobboldal éve volt, kérdés, mit hoznak ki a hatalomra került konzervatív vagy éppen a tradicionalista erőket jobbról előző kormányok a világ legkülönbözőbb pontjain. Összeszedtük 2016 legfontosabb vagy legérdekesebb választási eredményeit.
A legkisebb is számít
A sort a Csendes-óceán kellős közepén fekvő Kiribati Köztársaság nyitotta január 7-én a parlamenti választások második fordulójával. Akár legyinthetnénk is az alig 100 ezer fős kis szigetországra a semmi közepén és az Igazság Oszlopai nevű párt átütő sikerére a kétpártrendszerű országban, de szimbolikus jelentősége miatt nem tesszük. A Hawaii és Ausztrália között félúton fekvő apró szigetcsoport lehet ugyanis az első ország a világon, amelyet a globális felmelegedés miatt emelkedő vízszint eltüntethet a Földről. És ezt most azért fontos említeni, mert az idei év legfontosabb választásának győztese - igen, Donald Trump - szerint a klímaváltozás nem létezik, csak a kínaiak találták ki azért, hogy gyengítsék vele az amerikai gazdaságot.
Közös nevezőre jutottak
Geopolitikai értelemben jóval közelebb van hozzánk Szlovákia, ahol március 5-én újabb győzelmet aratott Robert Fico, de mert pártja, a Smer-SD elveszítette az abszolút többséget a parlamentben, így végül egy négypárti koalíció - benne a szlován-magyar Most (Híd) párttal - élén kell tovább kormányoznia. Sok változás nem történt, de mert Fico győzelméhez kellett a menekültellenes kampány, Orbán Viktor nyert egy szövetségest Brüsszellel szemben a kvóták ellen vívott harcában.
Schluss
Április 24-én először futottak neki az osztrákok, hogy új elnököt válasszanak, méghozzá úgy, hogy az évtizedek óta felváltva vagy együtt kormányzó, de népszerűségét most elvesztő szocdemek és a Néppárt jelöltjeinek esélyük sem volt labdába rúgni. Az első forduló eredményei alapján Ausztria felkészülhetett egy szélsőjobboldali elnökségre, mivel Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje 14 százalékot vert ellenfelére, a zöldpárti Alexander Van der Bellenre. A továbbiakban azonban már nyoma sem volt az osztrákos tüchtigségnek, a májusban lezajlott második fordulót – amit egyébként 31 ezer szavazattal ezúttal Van der Bellen nyert – meg kellett ismételni, mert az alkotmánybíróság az FPÖ indítványa alapján megsemmisítette az eredményét. Ha ez nem lett volna elég, az október 2-ára (a magyar kvótanépszavazással egy napon) tervezett voksolást még el is kellett halasztani, így az áprilisban kezdődött hajcihő végül csak december 4-én ért véget Van der Bellen győzelmével, ezzel apró gáncsot vetve az európai jobboldal előtörésének, amelyet később még részletezünk.
Bejött a szerb húzás
Az osztrák első fordulóval egy napon, április 24-én előrehozott választásokat tartottak Szerbiában. A voksokat csak 2018 márciusában kellett volna leadni, de a kormányfő arra hivatkozva, hogy az uniós tagság előkészítéséhez egy teljes mandátumra van szüksége, előrehozott választások kiírását kérte. A lépés bejött, a jobbközép Szerb Haladó Kormánypárt (SNS) elsöprő győzelmet aratott, a koalícióba pedig a kormányalakítási tárgyalások legelején bevették a Vajdasági Magyar Szövetséget is, majd a korábbi koalíciós tag, a baloldali Szerb Szocialista Párt (SPS) is bekerült. Az eredmény: kiváló gazdasági és politikai kapcsolatok Magyarországgal, amelyeket még a Belgrádnak nem tetsző magyar határkerítés sem tudott tönkretenni.
Ha mindenki bojkottál, te menj el szavazni |
2016 legsikertelenebb demokratikus akciója kétségtelenül az abháziai népszavazás volt. A kérdés mindössze arról szólt, legyenek-e előrehozott választások a szakadár köztársaságban, amelyet a világon mindössze hat állam ismer el (Oroszország, Nicaragua, Venezuela, Nauru, Vanuatu, Tuvalu). Egy ideig rendben is haladtak a dolgok, összegyűltek a népszavazás kiírásához szükséges számú aláírások. Aztán hirtelen minden összedőlt, mikor a belügyminiszter egy állománygyűlésen beszédet tartott, amiből az ellenzéki aktivisták azt vették le, hogy megfenyeget mindenkit, aki el akar menni népszavazni. Az ügyből akkora felháborodás lett, hogy végül mindkét fél bojkottra szólított fel. Abháziában azonban még mindig élnek egyéniségek, nagyjából 132 877-en, ők ugyanis a bojkott ellenére is éltek demokratikus alapjogukkal, még ha tudták is, hogy a voksolás érvénytelen és eredménytelen lesz. |
Mini Hitler
Május 9-én a világ másik felén, a Fülöp-szigeteken választottak meg egy elnököt a kemény rendcsinálás jelszavával. A 100 ezer bűnöző meggyilkolását ígérő Rodrigo Duterte megválasztása után munkához is látott. Az első három hónapban a rendőrség és fegyveres szabadcsapatok 3000 emberrel végeztek a világ egyik legbrutálisabb drogellenes kampányának keretében. Mikor már több ezer ember, köztük ártatlanok és gyerekek vére is jócskán csöpögött az elnök mancsáról, nem késlekedett Hitlerhez hasonlítani magát. Ráadásul bevallotta, hogy még polgármestersége idején saját kezűleg is gyilkolt. Azóta egyébként már 6000-hez közelít a halottak száma.
Fish, chips, cup of tea...
Június második fele nagyon sűrű időszak volt. Először a britek döntöttek úgy, hogy a már eleve nehéz szüléssel indult csatlakozás után 43 évvel búcsút intenek a túlárazott, migránsfészek Európának, és inkább visszavonulnak a birodalmi múlt poros elefántcsonttornyába. Pedig a közvélemény-kutatások nem erre tendáltak, szinte az utolsó pillanatig nagyon bizakodóak voltak a nemmel szavazók, a brit nagykövet pedig úgy fogalmazott a hvg.hu-nak, “a magyarok reménykedjenek, hogy nem lépünk ki”. Szavazni könnyű volt, a tényleges brit távozás az unióból azonban még jó hosszan elhúzódhat.
10 hónap után lett spanyol kormány
A spanyoloknál kifulladt a rendszerellenes lendület. A 2008-as világválság nyomán 2014-re több tízezres tömegtüntetések sokaságát szervező baloldali Podemos kifulladt, a körülötte csoportosuló kisebb pártok uniójával csak a harmadik helyre futott be a június 26-án tartott parlamenti választásokon. Így nemhogy a választások előtt jövendölt lehetséges kormánypozícióját, de még a baloldali vezető párt pozícióját sem sikerült besöpörnie. Ez azonban nem jelentett gyors sikert a választásokat relatív többséggel megnyerő konzervatív Néppártnak (PP). 10 teljes hónap telt el, de a júniusi választástól is 5, mire sikerült összeütnie egy koalíciót és kiszenvednie magából egy miniszterelnököt, egyébként a Néppárt elnökét, Mariano Rajoyt, aki 2011 óta kormányoz. A miniszterelnök programja nem világos, de annyit megüzent a katalánoknak és a baszkoknak, hogy az ország egysége nem lehet alku tárgya.
A Molról hangnemet váltottak
A környékünkön nem csak Szerbiában, Szlovákiában és Ausztriában voltak választások, de új parlamentről döntött Horvátország is, szeptember 11-én, miután a konzervatív jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette koalíció júniusban összeomlott. Sokan a balközép hatalomra jutását várták, de meglepetésre kormányon maradhatott a HDZ, koalícióra lépve a Híd Függetlenek Listájával (MOST). A horvát közéletet a menekültválság után a Mol-INA-botrány határozta meg, november végén azonban a kormány már azt mondta, szeretné, ha ezt külön kezelnék Horvátország és Magyarország minden más közös ügyétől.
A besült magyar Wunderwaffe
Október 2-én Magyarország szállt szembe Brüsszellel. A kvótanépszavazás ugyanis nem igazán szólt másról, mint az uniós vezetés fricskájáról. Mint utóbb kiderült, jogalkotás szempontjából is teljesen értelmetlen volt, hiszen a kormány még a végül érvénytelen népszavazásra hivatkozva is alkotmánymódosításba kezdett, amit végül a Jobbik gáncsolt el. Az érvénytelenség egyébként szitokszóvá vált a kormánypárton belül, Kósa Lajosból például harapófogóval sem tudtuk kihúzni. Háttérben fideszesek azért annyit elmondtak a hónapokig tartó, végül teljesen értelmetlennek tűnő, de 13 milliárd forintba kerül népszavazásról: "Túltoltuk". A pártretorikában mindenesetre 98 százalékos sikerként tálalták a bukást, hiszen az emberek túlnyomó többsége meglepő módon nemmel szavazott arra a kérdésre, hogy szeretné-e, hogy mások döntsenek a sorsáról. Mindenesetre a még meg nem született uniós rendelkezés ellen eredménytelen népszavazás támogatásával meg nem hozott alkotmánymódosítás ide, vagy oda, ez nem változtat az 1294 menekült befogadásáról szól döntésen, melyet a belügyminiszterek csúcstalálkozóján fogadtak el 2015 szeptemberében.
Az év nyertese
Ha a cseh szenátus választását, az izlandi parlamenti választásokat és még pár magyar szemmel kevésbé fontos voksolást átugrunk, elérkezünk az idei év legfontosabb nemzetközi állomásáig, az amerikai elnökválasztásig, amelyen november 8-án a republikánus Donald Trump nem elsöprő, de meglepő és meghatározó győzelmet aratott a demokrata Hillary Clinton felett. A republikánusok által sokáig félszívvel (sem) támogatott, a kampány előtt és után meglehetősen unortodox gondolatokkal jelentkező megválasztott elnök a közvetlen szavazatok számában majdnem 3 millióval lemaradt ugyan a demokrata jelölttől, mégis besöpörte a stratégiailag legfontosabb államok elektorait, sikeresen szólítva meg például a pennsylvaniai vasmunkásokat és a bányászokat Tennessee-ben. Várhatóan ez lesz az egyik legmeghatározóbb eredmény a világ elkövetkezendő négy évét tekintve.
Olasz meló
December 4-én az olaszok válaszoltak referendumon egyetlen hosszú és összetett kérdésre igennel, vagy nemmel: átalakuljon-e a Matteo Renzi kormányfő javaslatára a lényegében a második világháború óta kétkamarás parlamenti rendszer, kisebb létszámmal és jogkörökkel működjön-e a jövőben a szenátus, azaz a felsőház. A talján polgárok azonban szinte az első perctől kezdve Renzi személyéről szóló szavazásként fogták fel a dolgot, mivel a miniszterelnök közölte, hogy sikertelen népszavazás esetén távozik. Ez tehát nagy vereség volt Matteo Renzi balközép kormányfőnek, és nagy diadal a populista ellenzéknek, a Beppe Grillo vezette Öt Csillagnak, illetve a szélsőjobboldali Északi Ligának. Az ellenzéki pártok vezetői ennek tudatában azonnali lemondásra szólították fel a kormányfőt. "Renzi menni fog, és vele együtt a befolyásos lobbik is, amelyek szintén vereséget szenvedtek" - mondta Renato Brunetta, a volt miniszterelnök, Silvio Berlusconi jobbközép Forza Italia (Hajrá Olaszország) pártjának parlamenti vezetője. Matteo Salvini, a jobboldali Északi Liga vezére kijelentette: Renzinek "perceken belül" le kell mondania. Renzi valóban le is mondott, Mattarella elnök pedig Paolo Gentilonit kérte fel kormányalakításra. Jelenleg ő a miniszterelnök.
Az RMDSZ megugrotta
Magyarország szomszédjai közül idén csak Szlovéniában nem volt választás, Romániában is heves volt a kampány, amelyből nem maradhatott ki a magyar diplomácia sem, de a magyar miniszterelnök szerint jobb ez így. Az eredmények alapján hatpárti parlament alakulhat Romániában, miután a választásokat a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte nagy fölénnyel. A már a Fidesz által is támogatott RMDSZ jócskán megugrotta az 5 százalékos küszöböt, 6,35 százalékos eredménnyel, ami majdnem megfelel a magyarság 6,5 százalékos népességarányának, vagyis Romániában már nem fogynak a magyar szavazatok, vagyis a mozgósítás jól sikerült. A kormányt vélhetően a szabadelvű ALDE segítségével alakítják meg a szociáldemokraták, és mert a PSD elnöke, Liviu Dragnea büntetőeljárás alatt áll, kormányfőjelöltjük a tatár nemzetiségű, muszlim vallású nő, Sevil Shhaideh lehet, aki korábban már volt fejlesztési miniszter is.