Mindenre kiterjedő, de végig izgalmas interjút adott az El Paísnak Francis Fukuyama, populizmusról, Amerikáról, Brexitről, Európáról – azon belül pedig kitér Orbán Viktorra és Magyarországra is.

Nem lep meg, hogy milyen irányba megy Magyarország és Lengyelország.

Fukuyama máig leghíresebb műve az 1992-ben megjelent A történelem vége és az utolsó ember (eredeti angol nyelvű címén The End of History and the Last Man), amiben a kommunista rezsimek összeomlását követően azt állította, hogy a történelmi haladás mint ideológiák közti harc tulajdonképpen véget ért, és a hidegháború időszaka, a berlini fal lebontása után a világban a liberális demokrácia uralmának kora következik, a politika és gazdasági liberalizmus elkerülhetetlen győzelmével.

AFP / Leonardo Cendamo

Azt már korábban kifejtette – erről bővebben itt írtunk –, hogy huszonhat évvel könyve megjelenése után az Egyesült Államoktól Oroszországig, Törökországtól Lengyelországig és Magyarországtól Olaszországig az illiberalizmus töretlenül halad előre. Fukuyama erre most azt mondta, amit 1992-ben írt, hogy az emberek békét és jólétet akarnak, igaz, csakhogy kiderült, a tömegek többre vágynak.

A filozófustól most is megkérdezik, amit szinte mindig, mit gondol ’92-es könyvéről. Fukuyama most erre azt mondta, amit A történelem végében leírt, az valami olyasmi, mint Donald Trump megválasztása és elnöklése. Harminc évvel ezelőtt két kockázatot említ, a nacionalizmust és a vallási szembenállásokat, most – akkori óva intéseire visszaemlékezve – ami leginkább meglepi a világban, az Amerika, a Brexit és az Egyesült Királyság helyzete.

Magyarország és Lengyelország mozgásai azonban nem lepnek meg.

Entrevista a @FukuyamaFrancis. Un referente en política internacional y uno de mis autores preferidos. https://t.co/hkD6P1FLOH

— Juan Fontes (@John_Fonts) April 14, 2019

A mozgások alatt Fukuyama azt érti, hogy populista jobbratolódást lát, ami veszélyt jelent a liberális demokráciára. Azonban később, az interjú egy másik pontján azt mondja:

Orbán Viktornak komoly problémái vannak az illiberális demokráciának nevezett rendszerével.

Általában véve ugyanis optimista, úgy véli, a liberális demokráciáknak nincs globális alternatívája. „Nem hiszem, hogy emberek tömegei akarnak olyan rezsimek alatt élni, mint ami Kínában van.”

Elmondja véleményét a migrációs válságról is, szerinte a megoldás az lehet, ha Európának sikerül olyan identitást teremteni, ami nem nézi a rasszokat és a bőrszínt, ráadásul tömegek tudnak vele azonosulni. „Liberális vagyok, vallom, hogy a bevándorlás jó a társadalmaknak.” Az ellenőrzött bevándorlásból előnye származhat az EU-nak, az ellenőrizetlen azonban veszélyes, a kontinensnek meg kell védenie külső határait – mondta.

Az amerikai belpolitikáról pedig azt mondja, Trump ellen egy olyan embernek lenne esélye, mint a középen álló Joe Biden, csak ő 76 éves, kellene belőle egy 20 évvel fiatalabb kiadás. Alexandria Ocasio-Cortez (ő a demokraták legbalosabbika) szerinte azért lehet sikeres, mert a választók megpróbálnak a lehető legtávolabb kerülni Trumptól, ezért Ocasio-Corteznél találnak politikai menedékre.