Hszi Csin-ping személyében 31 év óta először látogatott kínai elnök az ország délnyugati részén fekvő Tibeti Autonóm Területre. A Hszinhua kínai állami hírügynökség pénteken számolt be először az elnök látogatásáról, jóllehet az már két nappal korábban kezdetét vette, amikor Hszi Csin-ping az indiai határon fekvő Nyingchibe érkezett.

Hszi maga ugyan már járt hivatalos úton Tibetben 2011 júliusában, ám akkor még alelnöki tisztségében. Kínai elnök legutoljára 1990-ben látogatott a délnyugati területre, Csiang Cö-min személyében.

Hszi látogatását úgy időzítették, hogy az egybeesik Tibet kínai megszállásának - Peking olvasatában Tibet "békés felszabadításának" - hetvenedik évfordulójával. A területen 2008-ban zendülés tört ki a kínai vezetéssel szemben. Az ezt követő években szórványos esetekben előfordult, hogy tibeti buddhista szerzetesek felgyújtották magukat tiltakozásképpen.

A CCTV állami televízió híradása szerint a kínai elnök látogatása során hangsúlyozta a különböző népcsoportok közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát. Arra is kitért mindazonáltal, hogy a kínai népnek meg kell védenie az ország területét. Bő egy évvel korábban, 2020. június 15-én a terület határán, a Kína és India által vitatott határvidéken halálos összecsapás bontakozott ki az ott állomásozó kínai és indiai katonák között. A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem magyarországnyi, 90 ezer négyzetkilométeres területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, amelynek ezért Indiához kell tartoznia.

Hszi egy júniusban átadott szupergyors vasútvonalon utazott Lhaszába, Tibet székhelyére, ahol látogatást tett a Potala palotában. Ez egykor az 1959 óta Indiában, száműzetsében élő 14. dalai lámának, Tibet spirituális vezetőjének adott otthont.