Tetszett a cikk?

Oroszországban mindig is gyakoriak voltak a gondatlanság miatt bekövetkezett tűzvészek, de mintha az utóbbi hetekben az átlagosnál is gyakoribbá válnának a csapások. Az oroszok – valószínűleg nem minden alap nélkül – az ukrán hadsereget sejtik a „balesetek” mögött, és kemény választ követelnek. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy a robbanások egy része olyan orosz provokáció, amelyek célja az ellenségeskedések kiszélesítése, és akár a Dnyeszter Menti Köztársaság háborúba való bevonása.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Április elején Belgorod közelében, vasárnap pedig az ukrán–orosz határtól alig több mint száz kilométerre lévő Brjanszkban gyulladt ki a helyi olajtározó és egy másik, katonai készleteket tároló létesítmény. Branjszkban állítólag több robbanás is volt, ami helyi források szerint egyértelműen arra utal, hogy a detonációkat az ukrán hadsereg által küldött öngyilkos drónok okozták. Az egyik tüzet, amely a magyarországi olajellátást is biztosító Barátság vezeték közelében tört ki, már lokalizálták, míg egy másik olajtározóban továbbra is terjednek a lángok. Ukrán közlések szerint mintegy 15 ezer tonnányi dízel üzemanyag égett el.

Füst száll fel a Transznyeft-Druzsba kigyulladt olajtárolójából az oroszországi Brajnszkban 2022. április 25-én
AFP

Az oroszok – a jelek szerint meglepődve azon, hogy az általuk indított háborúban az ellenfél is visszalőhet – azonnali általános megtorló támadást sürgettek Ukrajna ellen. A nacionalista Cargrad hírportál szerint a vasúti hálózatot kell megbénítani. „Általános támadást kell végrehajtani az ukrán vasúti infrastruktúra ellen, meg kell akadályozni, hogy az ukránok utánpótlást juttassanak el a frontokra” – olvasható a brjanszki támadásról szóló beszámolóban. Úgy tűnik, hogy a kérések meghallgatásra találtak, az orosz légierő hétfőn öt helyen is bombázta az ukrán vasúti csomópontokat, és a támadásokban legalább öten életüket vesztették. A cél pedig bevallottan az, hogy megakadályozzák a külföldről érkezett katonai segélyszállítmányok Kelet-Ukrajnába juttatását.

A mostani dühöt növeli, hogy április elsején az orosz–ukrán határ közvetlen közelében fekvő Belgorodban következett be robbanás a hadsereget is kiszolgáló olajtározóban. Az orosz hatóságok akkor is Ukrajnát vádolták – állításuk szerint két helikopter repült be az ország fölé, és azok lőttek ki rakétákat a létesítményre –, ám Kijevben azt állították, semmi közük a balesethez. „Biztos valaki nem figyelt, vagy rossz helyen gyújtott rá egy cigarettára” – mondták az ukránok, ám nem győztek meg mindenkit arról, hogy valóban nem ők álltak a robbanások és a tűzvész mögött.

Tüzek Moszkva közelében

Nem csak az oroszországi olajtározókban következnek be furcsa balesetek. A múlt héten a Moszkva közelében lévő Tverben ütött ki tűz egy titkos laboratóriumban: a légvédelmi erők kutatóintézetében az egyik adminisztratív épületben csaptak fel a lángok, mostanra 17-re emelkedett a halálos áldozatok száma. A tűz okát a mai napi nem közölték, igaz, egyelőre az sem merült fel, hogy esetleg ukrán szabotázsakció okozta volna a katasztrófát. Ugyancsak tűz pusztított a múlt héten egy Moszkvától háromszáz kilométerre lévő vegyipari üzemben.

Űrrepülési védelmi erők központi kutatóintézetének épülete lángokban áll az oroszországi Tverben
AFP

Nem véletlen, hogy az ukránok – ha nem muszáj – nem sietnek elismerni, hogy néha visszalőnek. Az ellentámadásokkal ugyanis valóban vigyázni kell: ha túl sok lesz belőlük, és túl nagy károkat okoznak, akkor az annyira felbőszítheti Moszkvát, hogy az orosz hadsereg a jelenleginél is durvább támadásokat hajt végre szomszédja ellen. A Financial Times című brit lap úgy tudja, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő már a Moszkva cirkáló – a fekete-tengeri orosz flotta zászlóshajója – elsüllyesztése miatt is olyan mérges lett, hogy úgy döntött, nem hajlandó tárgyalni Ukrajnával az ellenségeskedések beszüntetéséről.

Az is figyelemreméltó, hogy ismeretlen eredetű robbanások rázták meg hétfőn a Moldovától elszakadt Dnyeszter Menti Köztársaság állambiztonsági minisztériumának tiraszpoli épületét, valamint egy televíziós adótornyot. Állítólag egy falut is támadás ért, az ottani károkról nem érkeztek hírek. A támadók állítólag vállról indítható rakétákkal lőttek, ukrán források szerint mindhárom akció orosz provokáció volt, a célja pedig az, hogy az oroszok igazolják annak szükségességét, hogy a gyakorlatilag minden tekintetben Oroszországtól függő szakadár köztársasáig érő szárazföldi folyosót hozzon létre az orosz hadsereg Ukrajna déli, tengerparti térségeiben.

Tiraszpol város főterén
AFP

A Dnyeszter Menti Köztársaságban a legmagasabb szintre emelték a „terrorista veszély” fokozatát, ellenőrzőpontokat állítottak fel az utak mentén, és lefújták a május 9-ei győzelem napi díszszemlét is. A tiraszpoli támadással egy időben az oroszok arról számoltak be, hogy az ukrán hadsereg több körzetben is átlőtt Oroszország területére. Az ukránok ezeket az akciókat is provokációknak nevezték és hangsúlyozták, nem támadnak oroszországi célpontokat.

Provokációs múlt

Az oroszok már nem egyszer folyamodtak provokációkhoz. Az 1999-es csecsenföldi háború előtt például gyanús robbantások történtek Moszkvában, Volgodonszkban és Bujnakszkban: a vádak szerint csecsen terroristák robbantottak fel lakóházakat – több mint háromszázan haltak és 1500 körül bolt a sebesültek száma –, ám nagyon sok volt az arra utaló jel, hogy a merényleteket az orosz titkosszolgálat követte el, hogy megteremtse a jogalapot ahhoz, hogy az akkor még gyakorlatilag ismeretlen Vlagyimir Putyin megindíthassa az újabb csecsen háborút és olyan népszerűséget szerezzen, amely lehetővé teszi számára a 2000 márciusi elnökválasztás megnyerését.

Törmelék eltávolítása a megsérült Guryanov utcai lakóház helyén
AFP

A leggyanúsabb az volt, hogy Rjazany városában az egyik magasház lakói észrevették, amint három ismeretlen személy zsákokat helyez el az épület alagsorában. Kiderült, hogy a zsákokban robbanóanyag volt a detonátor pedig másnap hajnali 5:30-ra volt beállítva.

A hatóságok eleinte ünnepelték az újabb terrortámadást megakadályozó éber lakókat, ám hamar kiderült, hogy az ismertelenek az orosz titkosszolgálat emberi voltak. Ekkor megváltozott a narratíva, és azt igyekeztek bemesélni az embereknek, hogy az egész csak egy gyakorlat volt, és a zsákokban nem volt robbanószer. Az ügyben nyomozó újságírók közül többen gyanús körülmények között haltak meg, és állítólag Alekszandr Litvinyekónak, az FSZB kiugrott ügynökének is azért kellett 2006-ban Londonban meghalnia, mert túl sokat tudott a provokációkról.

Provokáció előzte meg a február 24-én kezdődött orosz agressziót is. Moszkvai vádak szerint ukrán diverzánsok hatoltak be Oroszország területére, majd a leleplezett katonákért még további páncélozott harcjármű is érkezett. Az orosz jelentések szerint a csoportot a páncélosokkal együtt megsemmisítették.

Az akció egyetlen szépséghibája az volt, hogy az oroszok olyan „ukrán” járműveket semmisítettek meg, amelyek csak az orosz hadseregnél vannak hadrendben. Egyébként meglehetősen együgyűnek kell lenni ahhoz, hogy Ukrajna akkor küldjön át diverzánsokat Oroszországba, amikor az ország határain már legalább kétszázezer orosz katona sorakozott fel, hogy megkapja a parancsot az Ukrajnába való betörésre.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!