Győzelem napi beszédében Vlagyimir Putyin arról beszélt, hogy a „különleges katonai művelet” – ahogy Oroszországban az inváziót nevezik – egy független, erős, szuverén ország „helyes döntése volt”. Az orosz elnök időszerűnek nevezte az Ukrajna elleni támadást, egyúttal kiemelte, hogy az orosz hadsereg "megelőző csapást mért a támadásra készülő Ukrajnára".

Az orosz elnök egyébként ügyelt arra, hogy végig hangsúlyozza a párhuzamot a második világháború és a mostani események között, ugyanakkor elmaradtak azok a nagy bejelentések, amikre sokan számítottak Putyintól. Voltak elemzők, akik ezt az elnök ötlettelenségének tudták be, mások pedig kényszerpályaként értelmezték, ugyanis egyre nehezebb lehet Putyin számára már belföldön is sikertermékként eladni a háborút. Volt, aki pedig arra lett figyelmes, hogy az orosz államfő teljes egészében megfeledkezett a beszéde alatt Mariupolról, holott az oroszok számára oly fontos város élte meg ebben a háborúban talán a leghevesebb harcokat, egyúttal az ukránok ellenállásának szimbólumává is vált.

Vlagyimir Putyin a Győzelem napi parádén

AFP / EVGENY BIYATOV

Ugyan messzemenő következtetéseket nem biztos, hogy érdemes ezekből levonni, de mégis érdekes, hogy szinte egy időben kezdett rendszer és Putyin-kritikus cikkeket közölni az orosz propaganda egyik zászlóshajója a lenta.ru, és az orosz köztévében is arról beszéltek a rendszer eddigi harcos híveinek tekinthető médiaszemélyiségek, hogy egy Berijához hasonló szervezőtehetségű emberre lenne szüksége Oroszországnak ahhoz, hogy elkerüljenek egy puccskísérletet.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az odesszai látogatásakor egy rakétacsapás miatt kénytelen volt óvóhelyre húzódni. Michel azért látogatott a délnyugat-ukrajnai városba, hogy szemtanúja legyen az oroszok indította háború globális ellátási láncokra gyakorolt hatásának. A Denisz Sihal miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen, amelyhez Kijevből videokapcsolaton keresztül Volodimir Zelenszkij elnök is csatlakozott, arról volt szó, hogy az EU miként tudná továbbra is a tőle telhető legjobban támogatni Ukrajnát a humanitárius, gazdasági és katonai kihívások kezelésében.

our PM on the right pic.twitter.com/ZTdhmGYULI

— Ukraine / Україна (@Ukraine) May 9, 2022

Ukrajnában országszerte folytatódtak az orosz támadások, harcok folynak a Donbaszon, illetve a délnyugat-ukrajnai Mikolajivot és környékét is a korábbinál nagyobb hevességgel támadták az oroszok, emellett rakétákkal lőtték Odesszát, illetve páncélosok és tüzérség bevetésével folytatták a mariupoli Azovsztal ostromát. Az orosz csapatok sikeresen alakítottak ki egy pontonhidat a Don egyik mellékfolyóján, a Sziverszkij Donyecen, ugyanakkor azt még nem tudni, hogy az orosz csapatok mekkora számban keltek át a hídon. Ez a híd lehetővé teheti az orosz erők számára, hogy veszélyeztessék az ukrán védelmet és az utánpótlási útvonalakat a luhanszki térségben.

Magyarországra látogatott Ursula von der Leyen, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel folytasson megbeszélést. A találkozó a magyar kormány ellenállása miatt jött létre, amit az Európai Bizottság olajembargót is magába foglaló szankciós csomagjával szemben fejtett ki. A bizottság elnöke szerint történt némi előrelépés a tárgyaláson, de további munkára van szükség. Von der Leyen az olajinfrastruktúrával kapcsolatos együttműködés megerősítése érdekében videókonferenciát fog kezdeményezni a regionális szereplőkkel.

Ursula von der Leyen Magyarországon tárgyal Orbán Viktorral, Szijjártó Péterrel és Gulyás Gergellyel

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A találkozón részt vett Szijjártó Péter külügyminiszter is, aki utána elmondta, hogy „némi előrehaladást, egy kicsi előrelépést sikerült elérni az Oroszország elleni újabb szankciós csomaggal kapcsolatban az Európai Bizottság elnökével Budapesten folytatott hétfői tanácskozáson.” Szijjártó azonban hozzátette ehhez azt is, hogy mindaddig, amíg az Európai Bizottság nem kínál megoldást a Magyarország által felvetett problémákra, a kormány nem tudja támogatni a szankciós csomagot.

Abból a vagyonból kellene újraépíteni az oroszok által szétvert Ukrajnát, amit a szankciókkal lefoglaltak Oroszországtól – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Borrell azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok korábban az afgán központi banktól lefoglalt összegeket fordította a terrorizmus áldozatainak segítésére.

Emmanuel Macron németországi látogatása során többek között arról is beszélt, hogy az uniónál egy szélesebb politikai közösséget kellene felépíteni, amibe az EU-val határos demokráciák is szerepet kapnának. „Még ha holnap meg is adnánk nekik a tagjelölti státuszt” – mondta Ukrajnáról – „mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy a csatlakozásuk engedélyezésének folyamata több évig, sőt valójában több évtizedig tartana.”

Macron és Scholz Berlinben

AFP

Egyes elemzők szerint a tétovázó Scholz miatt a németektől a franciák vehetik át az EU hallgatólagos vezetőországának szerepét. Első hivatali ideje alatt Emmanuel Macron gyakran tűnt az akkori német kancellár, Angela Merkel fegyverhordozójának. Az új kancellár, Olaf Scholz azonban lassan és ügyetlenül kezelte az orosz szankciókat és az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat – amivel maga ellen hergelte otthon a választókat és külföldön a szövetségeseit. A frissen újraválasztott Macron elnök tehát úgy véli, eljött az ő ideje az EU vezetésére.

Az orosz-ukrán háborút követő hírfolyamunkat alább találja:

Globális élelmiszerhiányra figyelmeztet az ukrán agrárminiszter, óvóhelyre menekítették az Európai Tanács elnökét Odesszában - percről percre az ukrajnai háborúról

A világ összes élelmiszerére hatással lesz a gabonahiány – figyelmeztetett az ukrán agrárminiszter. Az Európai Tanács Odesszában tárgyaló elnökét egy rakétatámadás elől óvóhelyre kellett menekíteni. A május 9-i, győzelem napi beszédében az orosz elnök nem mondott újat, de megfenyegette Amerikát. Az EU főképviselője szerint az elkobzott orosz vagyonból kell újjáépíteni a háború után Ukrajnát – kövesse a hvg.hu-n az ukrajnai háború híreit.