Már az EU területén tartózkodtak azok a merénylők – köztük egy orosz állampolgár – akik az Egyesült Államok információ szerint orosz megbízásból meg akarták ölni Armin Pappergert, a Rheinmetall első emberét. Az amerikai források azt is állítják, hogy nem csak a német üzletember élete forgott kockán. Oroszország állítólag egyenként akarja „levadászni” az Ukrajnát fegyverrel ellátó nyugati cégek vezetőit. A tervekről pedig még nem tettek le.

Német lapértesülések szerint a merényletre készülők többször felbukkantak a cég düsseldorfi központjánál, illetve azokon a helyeken, ahol a Rheinmetall-vezér külföldi útjai során megfordult. Arról nincs hír, hogy Magyarország is az orosz titkosszolgálatok műveleti területévé vált volna, de Papperger gyakori vendég hazánkban, bejáratos a Karmelitába is. Vlagyimir Putyin köre egy olyan személyt akar holtan látni, aki Orbán Viktor terveiben fontos szerepet foglal el.

Elhamarkodott ötlet?

Az egész merényletterv hajmeresztően felelőtlennek tűnik – hasonlóan az Északi Áramlat felrobbantásához, amikor a szálak Kijev felé mutattak.

A Kremlben aligha gondolták végig, milyen következményekkel járna egy ilyen kaliberű személy meggyilkolása: miután kiszivárogtak az állítólagos merényletkísérlettel kapcsolatos hírek, több NATO-illetékes is felvetette, hogy az oroszok ezzel túlléptek a hibridháború keretein, azaz nem csak információs és propaganda hadműveletekkel, illetve szabotázsakciókkal és kibertámadásokkal próbálnak ártani a Nyugatnak, hanem már fegyverhez is nyúlnának.

A merényletterv híre egy nappal a jubileumi washingtoni NATO-csúcs után került napvilágra. Utólag figyelemre méltó, hogy az észak-atlanti szövetség tagállamai által elfogadott nyilatkozatba az a mondat is belekerült, amely szerint az orosz hibridhadműveletek elérhetik a fegyveres támadások szintjét, ez pedig magával hozhatja, hogy egy vagy több tagállam a szövetség ötödik – kölcsönös védelemről szóló – cikkelyére hivatkozva a NATO egészének közbeavatkozását kéri. Magyarán egy ilyen merénylet akár háborúba is ránthatja a szövetséget Oroszországgal.

Kormánybiztosi Titkárság

Az nem kérdés, hogy egy ilyen gyilkosság esetén a Kreml és a Nyugat kapcsolatai újabb mélypontra süllyedtek volna, és egyáltalán nem kizárt, hogy Berlin segítséget kért volna szövetségeseitől. Az ötödik cikkely ugyanis nem csak katonai eszközök bevetését jelenti: a NATO-tagállamok eldönthetik, milyen közös lépéseket tartanak szükségesnek ahhoz, hogy helyreállítsák a biztonságot. És Magyarország is közvetlenül érezhette volna magát célpontként.

Míg a NATO-alapszerződés ötödik pontja sokszor szerepel a hírekben, fontos a kevésbé ismert hatos pont is, amely meghatározza, mire hivatkozva lehet aktiválni a kölcsönös védelmi segítségnyújtást. Ebben az áll, hogy a NATO-tagállamok haderejére, hadihajóira vagy repülőgépeire mért ellenséges csapás esetén léphet életbe az ötödik cikkely. Papperger ugyan nem katona, de a precedens azt mutatja, nem is ez az alapfeltétel. Amikor az USA 2001-ben – eddig példa nélküli módon – az ötös cikkelyre hivatkozott és a NATO elismerte azt, iszlamista terroristák polgári célpontokat támadtak, egyebek mellett a New York-i ikertornyokat.

Papperger, a kulcsfigura

Több oka lehet annak, hogy az állítólagos merénylők Armin Pappergert szemelték ki első áldozatnak. Az egyik, hogy a Rheinmetall – Európa egyik legnagyobb hadipari vállalata – kulcsfontosságú szerepet játszik Ukrajna támogatásában. A cég újította fel az orosz agresszió áldozatává vált országnak küldött harckocsikat, ezer szám gyártja a tüzérségi lövedékeket és ami még fontosabb, egy titkos helyszínen júniusban megnyílt az első olyan ukrajnai üzem, ahol a német vállalat segítségével javítják a megsérült harceszközöket és gyártják az újabb járműveket. A tervek szerint a Rheinmetall további négy gyártó és javító központot nyit Ukrajnában. A cég közben folyamatosan bővíti a termelést, a tervek szerint a Rheinmetall belátható időn belül évente 700 ezer darab 155 milliméteres tüzérségi lövedékre növeli kapacitását.

155 milliméteres tüzérségi lövedékek

AFP / LIONEL BONAVENTURE

Megváltozott a cégvezető megítélése is: míg korábban – hasonlóan a többi fegyvergyári vezetőhöz – gyanakvás övezte, az Ukrajna melletti határozott kiállása szimpátiát keltett a németekben. Az is fontos, hogy a nyugati polgárok Ukrajna kárán megértették, erős hadiiparra van szükség országaik megvédéséhez, s Papperger ennek a már pozitívabban értékelt iparnak a meghatározó képviselője. (Közben azért az üzlet is jól ment: az üzemi nyereség tavaly megközelítette az egymilliárd eurót, a rendelésállomány pedig 44 százalékkal növekedve 38 milliárd euróra ugrott).

A “kitüntető” orosz figyelem másik oka az lehet, hogy moszkvai kalkuláció szerint egy német vállalatvezető minden bizonnyal „lágyabb” cél, mint egy amerikai. Vagyis Washington minden bizonnyal határozottabban lépne fel Berlinnél egy merénylet esetén, és a németeknél több kárt lenne képes okozni Oroszországnak.

Szélsőbalos gyújtogatók

Bár az állítólagos merényletkísérletről szóló konkrét hírek viszonylag újak, Papperger már korábban is állami védelmet kapott, miután májusban először felmerült egy merénylet veszélye. Az üzletembert éjjel-nappal testőrök kísérik, folyamatosan rendőrautók posztolnak a cég központja előtt, és a bejáratnál két géppisztolyos őr jelenlétében ellenőriznek minden belépőt. Hasonló biztonsági intézkedések már régen nem divatosak Németországban, akkor volt hasonló az óvatosság, amikor a szélsőbaloldali terrorszervezet, az RAF vadászott a német politikai és gazdasági vezetőkre. A cégvezető azt állítja nem fél, megbízik a hatóságok hozzáértésében.

Azért is szükség volt a biztonsági intézkedések megszigorítására, mert április végén ismeretlen tettesek felgyújtottak egy fészert Papperger szászországi nyaralótelkén. A gyújtogatást később magukat baloldalinak mondó aktivisták vállalták magukra, akik közölték, azért léptek akcióba, mert míg Ukrajna szenved, a Rheinmetall hatalmas profitra tesz szert. A mostani információs háborúban persze ezeket a kijelentéseket is kétkedve kell fogadni, ahogy a legújabb fejleményeket is.

Bár Moszkva úgy tesz, mintha semmi köze nem lenne a napokban nyilvánosságot látott merényletkísérlethez, az utóbbi években egymást követték az orosz ellenzékiek elleni támadások, majd az Ukrajnát segítő vállalatok elleni szabotázsakciók. Az ellenzékiek közül többek között Alekszandr Litvinyenko, az orosz titkosszolgálat, az FSZB kiugrott tisztje vesztette életét – őt radioaktív polóniummal mérgezték meg Londonban 2006-ban, majd következett egy másik volt ügynök, Szergej Szkripal, akit Salisbury-ben próbáltak megölni novicsok idegméreggel. Ugyancsak novicsokot használtak a legismertebb ellenzéki, az idén a börtönben meghalt – bár összességében talán pontosabb, hogy megölt – Alekszej Navalnij ellen is. Ami pedig a szabotázsakciókat illeti: több országban – egyebek mellett Svédországban – érte támadás a vasúti infrastruktúrát, Nagy-Britanniában pedig egy olyan raktár égett le, ahol az Ukrajnának szánt katonai felszereléseket tárolták.

A legdurvább provokáció azonban Németországot érte. 2019-ben az orosz titkosszolgálat Berlinben a nyílt utcán kivégezte Zelimhan Hangosvilit. A korábban a csecsenek oldalán harcoló, menedékért folyamodó parancsnok gyilkosát a hatóságok a helyszínen elfogták. Állítólag Evan Gershkovich moszkvai pere is azért folyik, hogy majd fogolycserével a Wall Street Journal újságírójáért az oroszok visszakapják a berlini elkövetőt.

Magyar szálak

A merényletterv miatt ismét felmerül az a kérdés, mennyire igaz Orbán Viktor azon állítása, Oroszország nem fenyegeti Európát, s ami Ukrajnában zajlik, az két szláv nemzet testvérháborúja, amihez a magyaroknak nem sok közük van. A Rheinmetall ugyanis Magyarország fontos partnere: Zalaegerszegen tavaly nyílt meg a cég első magyarországi üzeme, és a magyar honvédség több száz millió euró értékben vásárol öngyilkos drónokat a vállalattól.  Várpalotán egy lőszergyárat épít a Rheinmetall – ez lesz Európa legkorszerűbb ilyen üzeme – Szegeden pedig jövőre nyílik meg a cég polgári és katonai eszközöket gyártó üzeme, illetve kutatóközpontja.

Orbán Viktor kormányfő fogadja Armin Pappergert, a német Rheinmetall AG autó- és védelmi ipari cégcsoport elnökét a Karmelita kolostor udvarán 2021. május 18-án.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

Az Orbánnal egy évben született Papperger közben a 4iG tanácsadói testületének tagja. Nem véletlen: a Rhienmetall kisebbségi tulajdonosa a magyar kormány gazdasági stratégiájában kulcsszerepet játszó kommunikációs óriásnak.