A kétkamarás bukaresti parlament együttes ülésén a kormány menesztésére 147 képviselő és szenátor szavazott, egy ellenszavazat volt, a kormánypártok képviselői és szenátorai pedig nem járultak az urnához. Az indítványt eredetileg 155 honatya kezdeményezte. A kabinet megbuktatásához a törvényhozók többségének támogatására, 233 voksra lett volna szükség.

Az indítvány elvetése nyomán a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével decemberben alakult kormány ellen az őszi ülésszakig nem lehet újabb bizalmatlansági indítványt a parlament elé terjeszteni.

Az indítványt a kormányoldal által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az SOS Romania és a Fiatal Emberek Pártja (POT) kezdeményezte Nordis-kormányfőnek távoznia kell, a románoknak elegük van a megaláztatásból címmel, arra utalva, hogy Ciolacu, a PSD több vezetője az ügyfeleit megkárosító, csődbe ment Nordis ingatlanfejlesztő által magánrepülőgéppel lebonyolított luxusutazásokon vett részt 2022-ben.

A parlamenti vita idején az AUR, az SOS és a POT bekiabálásokkal, léggömbök szándékos kipukkasztásával keltett hangzavart, de a kormányoldal is hangoskodással tiltakozott az ellenzéki vádak ellen. Az ellenzéki szónokok korruptnak nevezték a kormányt, amelynek legitimitását is vitatták, arra hivatkozva, hogy egy “lejárt megbízatású elnök”, Klaus Iohannis nevezte ki.

Marcel Ciolacu kormányfő parlamenti beszédében éles ellentámadást intézett az indítvány kezdeményezői ellen, akik szerinte csak a botrányokból, rombolásból, és gyűlöletkeltésből élnek, de semmilyen országprojektet nem tudnak ajánlani Románia számára, esetleges választási győzelmük pedig káoszba döntené az országot.

Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője úgy értékelte, hogy a kormánybuktatást kezdeményező „szélsőséges parlamenti erők a fasiszta Calin Georgescu államfőjelölt népszerűségét kihasználva”, a közösségi médiában álhíreket terjesztve próbálnak politikai tőkére szert tenni.

Romániában az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás 2024. november 24-én lebonyolított első fordulóját, és elrendelte a teljes választási folyamat megismétlését, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács megállapította, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi, valószínűleg orosz beavatkozás segítette a legtöbb szavazatot összegyűjtő Calin Georgescut, akit napokban előállítottak és az ügyészségre vitték kihallgatásra.

A megismételt elnökválasztás első fordulóját május 4-én tartják meg, és amennyiben egyetlen jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, május 18-án második fordulót is tartanak az első két helyen végző jelölt részvételével.