Tetszett a cikk?

Valószínűleg nem, de próbálkozás azért van a jövő heti bizalmi szavazás előtt.

A kormányban részt vevő Parasztpárt vezetősége arra kért írásos választ a helyi politikusaitól, hogy ha a most ellenzékben lévő korábbi jobboldali kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) és a szélsőjobboldali Konföderáció közös kormányalakítást javasolna a Parasztpárt elnökének mint miniszterelnöknek a vezetésével, azt elfogadják-e. Amikor ennek a kérdőívnek híre ment, a pártvezetők azzal mentegetőztek, hogy ez csak véleményfelmérés, de eszükben sincs engedni a csábításnak, a kormánykoalíció szilárd.

A lengyel kormány helyzete elméletben semmit nem változott attól, hogy június 1-jén nem a miniszterelnök pártjának jelöltjét választották köztársasági elnökké, hanem a PiS által támogatott radikális jobboldali Karol Nawrockit.

Lengyel példán látjuk: a NER-t nem lehet lebontani jogállami eszközökkel – Domány András a Fülkében

A lengyel példából az derül ki, hogy egy autokratikus rendszert nem lehet eltakarítani a szokásos játékszabályok mentén mozogva. Más megoldások lehetnek – de azok pont olyan kihívásokkal járnának, mint Lengyelországban. Domány Andrást Kacskovics Mihály Béla kérdezte.

Az államfő a törvények megvétózásával tud ugyan segíteni vagy akadályozni, mert a kormánynak nincs meg a vétó elutasításához szükséges minősített parlamenti többsége, de nem az elnök kormányoz. A bel- és külpolitikát a kormány irányítja, amelyet négy párt koalíciója alkot a 2023 novemberében kötött megállapodás alapján: a Donald Tusk vezette konzervatív-liberális Polgári Koalíció (KO), a jobbközép Lengyelország 2050, a tőle jobbra álló, magyarul többnyire Parasztpártnak nevezett Lengyel Néppárt (PSL) és a több csoportot tömörítő Baloldal. A négy pártnak együtt 242 képviselője, tehát biztos többsége van a 460 fős szejmben.

Ezért amikor Tusk miniszterelnök az elnökválasztás utáni este bejelentette, hogy bizalmi szavazást kér a képviselőházban, amelyet jövő szerdán, 11-én tartanak meg, akkor nyilvánvaló volt: ezzel csak meg akarja erősíteni helyzetét, egyúttal egy nagy beszéddel új lendületet adva a kormányzásnak.

A kormány megbuktatása, új választás kiírása a koalícióban senkinek sem érdeke, hiszen a mostani felmérések szerint a négy pártból kettő talán ki is esne a törvényhozásból. Tudják, hogy a KO jelöltjének hajszálnyi különbségen múlt elnökválasztási veresége valójában a kormánnyal szembeni elégedetlenség jele, de a következő parlamenti választás csak két és fél év múlva esedékes, addig az új államfővel együtt is dolgozni akarnak, hogy javítsák a megítélésüket.

Gúzsba kötve marad Donald Tusk kormánya az új elnök mellett, és ez a koalíció széteséséhez vezethet

Donald Tusk lengyel miniszterelnök az ellenzéki Jog és Igazságosság párt támogatta elnökjelölt, Karol Nawrocki győzelme után arra kényszerül, hogy tovább éljen társbérletben olyan államfővel, aki azt tekinti feladatának, hogy akadályozza a kormány munkáját. Ez pedig Kaczynskiék hatalomba való visszatéréséhez vezethet.

Ezzel szemben a hatalomból 2023-ban nyolc év után távozni kényszerült PiS szeretne mielőbb visszatérni, és az elnökválasztás után, úgy látszik, hogy a ma 16 képviselővel rendelkező, kormányban még soha nem szerepelt Konföderációval csökkentek a korábbi éles felfogásbeli és személyi ellentétek.

De ők még együtt sem lennének elegen a parlamenti többséghez, és itt jön be a képbe a Parasztpárt.

Ez a szervezet az 1989 előtti pártállam áltöbbpártrendszerének maradványa, kormányzott együtt bal- és jobboldali párttal is, és sokszor kilóg a mostani koalícióból. Szavazóinak vallásos meggyőződésére hivatkozva és a papság támogatását keresve ez a párt akadályozta meg például az abortusztilalmat enyhítő törvény elfogadását – Andrzej Duda elnöknek alkalma sem volt vétózni –, pedig a négyből két kormánypártnak (PO és Baloldal) ez volt az egyik legfontosabb ígérete, és a társadalom jelentős része várta, sőt követelte ennek teljesítését. A PiS már a 2023-as parlamenti választás előtt is folyton csábítgatta a Parasztpártot, amelyet bár faluról már jórészt kiszorított, azért még mindig van befolyása a falusi lakosság körében. Azóta is többször megpróbálta rávenni, hogy ugorjon ki a kormányból, de hiába.

Józan számítás szerint ez most sem fog sikerülni. És az sem, hogy a koalíció maradjon, de új miniszterelnökkel, mert ahogyan a kormányfővel elégedetlen parasztpárti politikusok egyike stílszerűen mondta, ha nem húz a ló, másik ló kell, nem másik szekér. És ilyenkor kerül mindig szóba a Parasztpárt elnöke, a Donald Tusknál 24 évvel fiatalabb, 44 éves Wladyslaw Kosiniak-Kamysz krakkói orvos, aki egyébként igen sikeres és népszerű védelmi miniszter, mert a hatalmas fegyverkezési programot és a GDP több mint 4%-ának védelemre költését az ellenzék és a köztársasági elnök is támogatja. Csakhogy neki sincs esélye arra, hogy a kormány élére kerüljön: Donald Tusknak saját pártjában nincs vetélytársa, erről gondoskodott. Magától félreállni aligha fog, félreállítani pedig nehéz lenne, hiszen a 242 kormánypárti képviselőből 157 az ő frakciójában ül.

Vagyis az látszik valószínűnek, hogy a kormány június 11-én bizalmat kap – talán 242 szavazattal –, a miniszterelnök bemutatja az ígért új lendületet, a Parasztpártban pedig irattárba helyezhetik a kiugrással kapcsolatos kérdőívre érkezett válaszokat. Ha újabb váratlan esemény nem történik, 2027 őszéig kormányozhatnak, még ha az új államelnökkel nem is lesz könnyű.

Nyitókép: AFP / Aleksander Kalka / NurPhoto

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!