Ma jelent meg a tudósokat, kormányzati intézményeket, civil szervezeteket és iparági szereplőket is tömörítő platform, a REN21 új jelentése a megújuló energiaforrások helyzetéről. A kép pedig nem túl biztató: az elmúlt évek jelentős növekedése ellenére még nagyon messze vagyunk az elégséges eredménytől, és attól, hogy elérjük a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó párizsi egyezményben foglaltakat.

"A napenergia-boom egyértelműen megindult Magyarországon az elmúlt években, és ennek további ösztönzése a nemzeti energia- és klímatervben is szerepel. Ugyanakkor a jelentés is azt mutatja, hogy a többi megújuló energiaforrás és technológia használata és a növekedési üteme elmarad a lehetőségektől" – összegzi a hazai helyzetet a jelentés elkészítésében is részt vevő Vaszkó Csaba, környezetvédelmi szakember.

A jelentés főbb megállapításai:

• annak ellenére, hogy a megújulók más energiaforráshoz mérten jóval dinamikusabban növekednek, az energia iránti egyre csak növekvő igény kevesebb mint egyharmadát szolgálják ki
• a növekedés nagyon erősen (szinte kizárólag, így rendkívül aránytalanul) az áramtermeléshez kötődik, a megújulók aránya még mindig sehol nincs fűtés, hűtés, illetve a közlekedés területén
• a globális energiaigény továbbra is folyamatosan nő (évente 1,4 százalékkal 2013-2018 között), így a megújulók aránya minimálisan emelkedett, ebben az időszakban 9,6-ról 11 százalékra
• a szektorok közti megoszlás azonban biztató: a megújulók aránya az áramtermelésben 26, a fűtés-hűtés vonalán 10, a közlekedésben mindössze 3 százalékos
• az épületek energiaellátásában (amely a világ energiatermelésének 33 százalékát adja) még mindig több mint 86 százalékos a nem megújulók és a hagyományos biomassza aránya: majdnem ugyanekkora az arányszám az ipari felhasználás és még rosszabb a közlekedés esetében
• ez a különbség (illetve a tény, hogy az áramtermelést leszámítva minimális a növekedés) egyebek mellett nagyban köszönhető annak, hogy évekkel ezelőtt erre fókuszált minden állami szabályozás
• nagyon nagy szükség lenne ezeken a területeken is jobb, piaci ösztönzőként is működő szabályozásra