Vannak olyan invazív fajok, amelyek már most óriási kárt okoznak és olyanok is, amelyek még nem jelentek meg Európában, de fel kell készülni rájuk – figyelmeztet az a kutatás, amelyet a Newcastle-i, a Cordóbai egyetem és belga természet- és erdővédelmi hatóság tudósai jegyeznek és amit egy európai kutatócsoport készített.

„Nyilván az lenne az ideális, ha kiirthatnánk minden invazív fajt, de a lehetőségeink anyagilag és munkaerő szempontjából is nagyon korlátozottak, különösen most, amikor annyi más dolgon van a fókusz” – mondta Pablo González Moreno, a kutatás egyik résztvevője.

Ezek a legveszélyesebb fajok a kutatás szerint:

• óriás almacsiga (a Spanyolországban található Ebro folyó vízgyűjtő területének mezőgazdaságában komoly gondot okoz),
• közönséges vízijácint, (ami pusztítja a szintén spanyol Guadiana folyó természetes ökoszisztémáját),
• pásztormejnó (agresszív és kiszorítja az őshnonos madárfajokat, ahol felbukkan),
• berbervarangy (túlságosan elszaporodtak és nagyon könnyen alkalmazkodnak a változó időjáráshoz),
• ormányos medve (ennek a fajnak az egyedei is elszaporodtak),
• kormos vagy kafferbülbül (az agresszív madárfajok eredetileg Dél- és Délkelet-Ázsiából terjedtek el nagyon Európában, más madárfajokat de a termést is megtámadják).

És ezek azok a fajok, amelyek még nem érkeztek meg Európába, de fokozottan figyelni kell a jelentésükre:

• Faxonius rusticus (ez egy édesvízi rákfaj, ami komoly gondot okoz Kanadában és az USA északi részén),
• kígyófejű hal (őshonos halfajok esnek ennek áldozatul, ahol elterjed),
• és a Cryptostegia grandiflora (ez egy Madagaszkáron honos szőlőfajta, ami mérgező és tönkreteszi, kiszorítja az őshonos növényzetet ott, ahol elterjed).

Nem csak a parlagfű miatt kell aggódnia, ha allergiás

Nem a poloskák és szúnyogok, hanem növények inváziója is súlyos gondokat okoz. Ráadásul sokkal többről van szó, mint a kertészkedők bosszúságáról. Allergia, égési sérülések és árvízveszély: a hazai természetvédelem legnagyobb kihívása a biológiai invázió. És egyelőre úgy tűnik, vesztésre állunk.

A kutatók reményei szerint egy európai összefogás és hálózat alakulhat az invazív fajok figyelemmel követése érdekében és a megfelelő jogszabályi háttér fontosságát is hangsúlyozták, hogy a lehető legjobban megelőzhessük az invazív fajok okozta károkat.