A világ szárazföldi ökoszisztémáinak csupán 2,9 százaléka maradt érintetlen – ismerteti brit kutatók eredményeit a Guardian. A vadonnak az emberi tevékenység által háborítatlan töredékei főként az Amazonas és Kongó trópusi erdeinek, Kelet-Szibéria és Észak-Kanada erdeinek és tundráinak, valamint a Szaharának a részei. Az invazív, idegenhonos fajok, például a macskák, rókák, nyulak, kecskék és tevék súlyos károkat okoztak viszont Ausztrália élővilágában. Mint megállapítják:

Ausztráliában mostanra egyetlen olyan terület sem maradt, amely ne viselné magán az emberi tevékenység nyomait.

A kutatás azt is írja, a nagytestű emlősök eltűnésére vonatkozó adatokkal kiegészítve, már csak a szárazföldi vadon 2,8 százalékának elővilága tűnik „működésében” is érintetlennek. Az érintetlenül maradt 2,8 százaléknak pedig mindössze 11 százaléka természetvédelmi terület.

A tudósok javaslatai szerint kis számban vissza kellene telepíteni fontos állatfajokat, például elefántokat vagy farkasokat a sérült régiókba. Úgy becsülik, ezzel a szárazföldek 20 százalékán helyre lehetne állítani az ökológiai érintetlenség állapotát. Korábbi elemzések arra jutottak főként műholdas felvételek alapján, hogy a Föld felszínének 20-40 százalékát csak kis mértékben befolyásolta az ember. A mostani tanulmány szerzői szerint azonban az erdő, a szavanna és a tundra felülről ugyan érintetlennek hathat, a talajszinten azonban létfontosságú fajok hiányoznak. Így például az elefántok terjesztették a magokat, miközben fontos tisztásokat hoztak létre az erdőkben, a farkasok pedig kordában tartották a szarvasok és jávorszarvasok populációját.

Az új tanulmányhoz az élőhelyek ember okozta károsodását bemutató térképeket kombinálták olyan térképekkel, melyek megmutatják azokat a helyeket, ahol eltünedeztek az állatok, vagy túl kicsi a számuk ahhoz, hogy egészséges ökoszisztémát tartsanak fenn. Erről a kutatást vezető Andrew Plumte azt mondta, a 3 százalékos becslés ugyan nyers, ám jelenleg ez az egyetlen rendelkezésre álló térkép a környezeti károkról.

Széles körben elfogadott, hogy a biodiverzitás válságban van, az oroszlánoktól a rovarokig sok vadon élő populáció zsugorodott jelentősen, többnyire az az építkezések és növénytermesztés érdekében tönkretett élőhelyeik miatt. Egyes tudósok már a Föld hatodik tömeges fajkihalásaként hivatkoznak a jelenségre, melynek súlyos következményei vannak az élelem- és tisztavíz-ellátottságra. A Frontiers in Forests and Global Change című tudományos lapban megjelent kutatás 7000 faj elterjedését bemutató térképet használt. Az adatok nagy része emlősökre vonatkozott, de számos madár, hal, hüllő, kétéltű és növény adatait is elemezték.

Az elemzés a Déli-sarkvidékre nem terjedt ki.

Ötven nappal hosszabb a nyár, mint a hetvenes években

A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal.