Környezetveszélyeztetés miatt korlátozta a Heves Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi osztálya a Reg Kft. hulladékgazdálkodási tevékenységét, egyúttal részleges környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás lefolytatására is kötelezte a vállalkozást.

A cég üzemelteti az egykori Mátravidéki Hőerőmű pernyehányójában működő veszélyeshulladék-tárolót, amelyből tavaly nyáron olajos folyadék szivárgott egy közeli legelőre és a Zagyva árterébe, miután a rendkívüli aszályos időjárásban megrepedt a tározó gátja.

Megrepedt egy gát, szennyvíz folyt ki egy veszélyeshulladék-tárolóból Lőrinciben

Olajos szennyvíz folyt ki a lőrinci veszélyeshulladék-lerakóból hétfőn. A cég megkezdte a kifolyt szennyvíz felszivattyúzását. Helyi aktivisták attól tartanak, hogy a szennyezett folyadék beszivárog a talajba.

A tavaly októberi határozattal a kormányhivatal megtiltotta, hogy hulladékot öntsenek a lerakó két, összesen több mint 50 ezer köbméteres “szennyvíziszap leürítő” medencéjébe, valamint további két, összesen közel 12 ezer köbméteres “olajos” medencéjébe. Egészen addig tilos használniuk ezeket – ellenkező esetben bírságot is kilátásba helyeztek –, amíg le nem zárul az ügyben született másik kormányhivatali határozatban elrendelt részleges környezetvédelmi felülvizsgálat.

A környezetvédelmi felülvizsgálat során elrendelték, hogy a lerakó több tároló medencéjét is ellenőrizzék, ugyanakkor az érintett medencék “tartalmának a komposztálási és az enzimes kezelési technológiában történő hasznosítása” továbbra is folytatható, vagyis csak az újabb anyagok elhelyezését tiltották meg, a már ott lévők kezelését nem – derült ki a hvg.hu birtokába került dokumentumokból.

A határozatokban arra is utalnak, hogy a döntés bírósági felülvizsgálata folyamatban van a Miskolci Törvényszéken, vagyis az érintett Reg Kft. – mint azt a cég a hvg.hu megkeresésére is megerősítette – bíróságon támadta meg a döntést. A tárgyalás 1-2 hónapon belül lehet, információink szerint jelenleg a szakértői vizsgálat zajlik.

Az ügybe belépett a kormányhivatal oldalán Hatvan városa is – amelynek lakói évek óta panaszkodnak a tároló felől érkező kellemetlen szagokra, és aggódnak – több lőrinci lakossal egyetemben a tároló jelentette környezeti kockázatok, és a szennyezőanyagok esetleges egészségkárosító hatásai miatt. Lőrinci önkormányzata ugyanakkor – bár a lehetősége meglett volna rá – nem csatlakozott a perhez egyik fél oldalán sem, amit az Egriügyek.hu híradása alapján több helyi is kritizált.

Az elviselhetetlen bűz miatt tüntettek a helyiek a lőrinci hulladéklerakó ellen

2035-től már nem lehet új benzines és dízeles autókat értékesíteni az EU-ban, így az eddiginél is gyorsabban terjedhetnek el az elektromos autók. Utánajártunk annak, hogy hol tart most az e-autózás széles körű elterjedéséhez vezető úton Magyarország.

A környékbeliek nem alaptalanul aggódnak. Egyrészt vannak korábbi rossz tapasztalatok: a Lőrinci északi határában fekvő Selypen egykor működő cementgyár éveken keresztül mérgezte azbeszttel a környéket, többeknél alakult ki halálhoz vezető daganatos betegség, két özvegy kártérítési pert is nyert még 2014-ben – nyolc év pereskedés után.

Nyolc év pereskedés után nyertek a károsultak a mérgezést okozó selypi eternitgyár ellen

A gyár a hetvenes évektől kezdve veszélyeztette a dolgozók és közelben élők egészségét. Nyolc évet vártak rá, most végre megkaphatja a kártérítést a selypi azbesztgyár károsultjainak egy része. Fejenként 40 millió forintot ítélt meg a bíróság két özvegynek, akiknek férje az azbeszt okozta daganatos betegségben halt meg a 2010-es évek közepén.

Másrészt a tavalyi környezetszennyezés nyomán született kormányhivatali határozatok aggasztó képet festenek nemcsak a szennyezésről, de az üzem tárolómedencéinek állapotáról is. A szennyezésről kiderül például, hogy a két szennyvíziszap-leürítő medencéből kiömlő folyadék egy legelőt és a Zagyvát (pontosabban a folyó árterét) érintette, a hivatal megfogalmazása szerint

buzgárhoz hasonló módon tört elő a folyékony anyag,

ráadásul több helyen is: a 20 ezer köbméteres medencéből öt, a 30,2 ezer köbméteresből pedig két “szivárgási ponton” – olvasható a határozatban, amiben azt is jelezték, hogy ennél több helyen is folyhatott az anyag, épp csak a sűrű növényzet és a balesetveszély miatt ezeket nem lehetett felderíteni.

A cég aztán a kifolyt szennyező anyagot részben szippantós kocsikkal, részben pernyével felitatva szállította el – írták, ám helyi civilek szerint ez csak részben állja meg a helyét, mint a hvg.hu-nak jelezték:

a helyszínen jelenleg is van még maradék szennyezőanyag.

A kormányhivatali dokumentumokban kitérnek arra is, milyen mértékben szennyeződött a környezet, miután mintát vettek a talajból, a Zagyvából és két monitoring kútból, illetve megvizsgálták magát kifolyt anyag összetételét is. A laborvizsgálatok alapján ugyan a talaj nem szennyeződött, a víz nitrát és ammónia-tartalmát, valamint tulajdonságait (elektromos vezetőképesség, oldott oxigén, pH-érték) tekintve pedig nem mutattak ki jelentős határérték-túllépést, ám

a veszélyes anyagok értékei “a felszíni víz tekintetében több komponensre nézve is meghaladták a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket”.

A kifolyt, majd összegyűjtött, és a telepre visszaszállított anyagot vizsgálva pedig arra jutottak, hogy annak legalább 22 komponense haladta meg, “döntően sokszorosan” a talajra vonatkozó határértékeket, továbbá legalább 7 komponense haladta meg, ismét csak “döntően sokszorosan” a szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakókra vonatkozó átvételi határkoncentrációkat. Ennek azért van jelentősége, mert azokban a medencékben, amelyekből kifolyt a szennyezés – mint az a határozatból kiderül – nem is tárolhattak volna ilyen anyagot, mert a két medencében kizárólag szennyvíziszap és szennyvíztisztításból származó – egyébként nem veszélyes – hulladék tárolására lett volna engedélye a cégnek.

Lőrinci városközpontja

MTI / Komka Péter

És hogy konkrétan mit találtlak a kifolyt szennyezőanyagban? Egyebek mellett aromás szénhidrogéneket, valamint a környezetben felhalmozódó, mérgező, sokszor rákkeltő hatású, idegrendszer-károsító toxikus fémeket, mint a higany, a cink, a réz, a nikkel. Utóbbiak mennyisége – a kifolyt és elvileg összegyűjtött anyagban, nem a környezetben – ráadásul meghaladta még a veszélyes hulladéklerakókra vonatkozó átvételi határkoncentrációkat is a határozat szerint. Vagyis a cég – amelynek hiába van a telephely más medencéire vonatkozó, a jogszabályokban “C típusúnak” hívott veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó engedélye –, még így sem vehette volna át az anyagot.

A hvg.hu az ügyben megkereste a Reg Kft.-t, hogy kommentálják a határozatokban foglaltakat, és rákérdeztünk arra is, miként fordulhatott elő, hogy ilyen veszélyes hulladék folyt ki a nem is veszélyes anyag tárolására szolgáló medencékből, de a cég a folyamatban lévő bírósági eljárásra hivatkozva elhárította a válaszadást.

A kormányhivatal a fentiek alapján mondta ki, hogy

megállapítható a környezetveszélyeztetés ténye,

és előírták minden medence ellenőrző vizsgálatát. A részleges környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásról szóló határozatból kiderül, nem ez az első alkalom, hogy szivárgott a tároló. Már 2020 júniusában is volt példa erre, ami után a cég azt állította, hogy megszüntette a szivárgást egy bentonit réteggel, ám a hivatal ennek eredményességét a tavaly történtek fényében kétségbe vonta.

A környezetvédelmi hatóság saját helyszíni szemléi és vizsgálatai alapján azt állapította meg, hogy az érintett medencék szigetelése nem megfelelő, az elvileg erre szolgáló pernyerétegen átszivárog a szennyezőanyag, ezért elrendelte nemcsak a szigetelőanyag megfelelőségének – amit már egy korábbi, Nógrád Megyei Kormányhivatal által lefolytatott vizsgálat sem talált bizonyítottnak –, de a tároló alatti földtani közeg állapotának, szennyezettségének vizsgálatát is.

Megállapították azt is, hogy a laborvizsgálatok eredményei alkalmasak a környezetkárosodást megelőző környezetveszélyeztetés igazolására, és kimondták,

a telephelyről kilépő folyékony anyagokkal összefüggésben a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye fennáll, a kimutatott magas szennyezőanyag koncentrációk miatt alkalmasak arra, hogy a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változást, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatásban közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlást okozzanak.