Bekövetkezett az, amit több elemző megjósolt: a hagyományosan a termetesebb, nagyobb fogyasztású kocsikkal járó amerikaiak gyorsan kiszerettek a takarékos vegyes üzemű járművekből, amelyek a tavaly magasba szökött üzemanyagárak idején még nagy keresletnek örvendtek.

Akkor még 4 dollárba került egy gallon (=3,78 liter) benzin, ma már csak a felébe. Akkor még várólisták voltak a hibridekre, ma már az autósok nem félnek a tankolási költségektől, nem is keresik annyira a kevesebb üzemanyaggal beérő elektromos-benzines kocsikat. A 2008 nyári csúcs óta 23,5 százalékkal csökkent a használt hibridek forgalma, miközben a hagyományos üzemű használt kocsik ára emelkedett. Sok megszorult anyagi helyzetű fogyasztó a recesszióban ugyanis a használt kocsikat részesíti előnyben az újakkal szemben.

A vásárlók sokkal árérzékenyebbek, mint korábban – mutatott rá Juan Flores, a Kelley Blue Book autóértékelési kiadvány igazgatója. Az amerikaiak egyszerű számolással rájönnek, hogy nem éri meg a drágább hibrideket venni, amelyek általában 3 ezer dollárral többe kerülnek, mint a hagyományos meghajtású változatok. A 3,5 dolláros gallononkénti benzinárnál mintegy 3,5 év alatt térült meg a hibridek extraköltsége, a mai olcsóbb üzemanyagárnál ez az idő 10 évre hosszabbodott.

Ráadásul túltermelés történt. A tavalyi meglódult kereslet után óriási mennyiségben gördültek le az autógyárak szalagjairól a hibridek, amelyek ma eladatlanul állnak a telepeken – mondta Mike Jackson, az AutoNation kereskedőhálózat vezérigazgatója. Mint rámutatott, az amerikaiak újra pick-up teherautókat és városi terepjárókat vesznek, ahhoz, hogy a hibridek újra kelendők legyenek, 4 dollár/gallonos benzinárra lenne szükség. Ha a kormány megemelné a benzint terhelő fogyasztási adót, azzal serkenteni lehetne a takarékos autók terjedését – tette hozzá.