2009-ben a dízelek a legnagyobb piaci bukásukat könyvelhették el Németországban a második világháború óta - áll a Duisburg-Esseni Egyetemen publikált tanulmányban. Egy évvel korábban a dízel autók részesedése még 44,1 százalék volt, 2007-ben pedig 47,7 százalék.

A dízel eladások visszaesésének fő oka a roncsprémium. Ez ugyanis a kis- és közepes autókat részesítette előnyben, főleg a kis benzimotorral szerelteket. Egy másik tényező az üzemanyagár, a dízel árának emelkedése egyre inkább meghaladja a benzinét. Bár a dízel ára az év során várhatóan csökkenni fog, viszont a magas piaci részesedés korszaka végérvényesen véget ért, prognosztizálta a szakember. Dudenhöffer szerint a következő években a piaci részesedés nem lépi túl majd a 40 százalékot, és a hibridkorszak beköszöntével, valamint a szigorúbb károsanyagkibocsátási szabályozások bevezetésével 2015 után a dízelek aránya nem fogja elérni a 30 százalékot.

Miközben a hibridrendszerek költségei a következő 5-10 évben a felére csökkenhetnek, a dízelmeghajtás ára a károsanyagkibocsátási követelmények miatt növekszik majd. A dízelek a legnagyobb vesztesei a környezetvédelmi zónáknak Németországban. Aki ezek miatt adta el dízel járművét, nehezen szánja rá magát a jövőben egy újabb dízelautó vásárlására. Jó példa erre az a munkatársunkat néhány hete fuvarozó hamburgi taxis, aki 18 éves dízel Passatja után – kényszerből - benzines Skoda Octaviába ül majd át.