84 millió csillag egy 9 gigapixeles képen
A látvány fantasztikus: a Tejútrendszer közepét fotózták a VISTA teleszkóppal, sok-sok millió csillagot befogva.
A látvány fantasztikus: a Tejútrendszer közepét fotózták a VISTA teleszkóppal, sok-sok millió csillagot befogva.
A Tejútrendszer belseje is jelentős mennyiségű úgynevezett sötét anyaggal rendelkezik egy, a Nature Physics című brit szaklapban megjelent új kutatás szerint.
Tudósok egy nemzetközi csoportja felfedezte a Tejútrendszer eddig ismert legrégebbi, 11,2 milliárd éves naprendszerét.
A Tejútrendszer elméletileg egy masszív féregjáratnak (téridőhídnak) adhat otthont - véli egy nemzetközi kutatócsoport, amely teóriáját az Annals of Physics című tudományos folyóiratban tette közzé.
Csillagok, csillagközi gázok, por és sötét anyag – ezekből jönnek létre a spirálgalaxisok, mint amilyen a mi Tejútrendszerünk is. A formálódás közben néhány kisebb útbaeső rendszer is betagozódik a kialakuló galaxisba. Ezt, az elmúlt 13,7 milliárd évünket dolgozta fel vizualizációjában, szuperszámítógépek segítségével, 44 másodpercben a NASA.
Tíz éven keresztül készült Tejútrendszerünkről egy egészen döbbenetes interaktív fotó.
A Kepler űrteleszkóp segítségével 715 új bolygót sikerült felfedezni a Tejútrendszerben – jelentette be szerdán az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).
Több milliárd lakható bolygó lehet galaxisunkban, a Tejútrendszerben, annál is több, mint ahány ember él a Földön – állapították meg amerikai csillagászok az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA által felbocsátott Kepler űrteleszkóp adatainak elemzése nyomán.
Földimogyoró alakja van a Tejútrendszer központjának, amelyről az eddig készült legjobb 3D-s térképet mutatták be az Európai Déli Obszervatórium (ESO) munkatársai csütörtökön Németországban.
A Tejútrendszer közepén található szupermasszív (nagyon nagy tömegű) fekete lyuk közelében lévő, spagettire emlékeztető, elnyúló gázfelhőt tanulmányoznak csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Chilében működő nagyon nagy teleszkópja (VLT/Very Large Telescope) segítségével.
Egy embrionális állapotban lévő úgynevezett protocsillagot fedeztek fel kutatók a Földtől 11 ezer fényévnyi távolságra: a csillagembrió jelenlegi állapotában ötszázszor nagyobb tömegű a Napnál, de a születési folyamat végére "csak" százszor lesz nagyobb annál.
Nagyokat lakmározik a Tejútrendszer közepén elhelyezkedő fekete lyuk abból a rendkívül forró csillagközi gázfelhőből, amely a szakemberek észlelése szerint egyre gyorsuló, spirálozó mozgással a mindent elnyelő égitest felé zuhan.
Százmilliárd Föld-szerű bolygó lehet a Tejútrendszerben új-zélandi és japán csillagászok becslése szerint, akik új módszert ajánlanak a Naprendszeren kívüli lakható égitestek felderítésére.
A kutatók sokáig úgy vélték, hogy a galaxisok központjában lévő szupermasszív lyukak gyarapodása összhangban van a csillagvárosok növekedésével, a legújabb megfigyelések viszont teljesen más képet festenek.
A Tejútrendszer első "csontját" - egy porból és gázokból álló hosszú "indát" - fedezték fel az infravörös tartományban működő Spitzer-űrteleszkóp segítségével a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatói, akik eredményeikről az Amerikai Csillagászati Társaság közgyűlésén számoltak be.
Tizenhétmilliárd Föld méretű bolygó van a Tejútrendszerben, minden ma élő emberre legalább kettő jut - közölte Francios Fressin amerikai asztrofizikus legújabb becslését egy hétfői csillagásztalálkozón az Egyesült Államokban.
Nyolcvannégymillió csillagot "vettek lajstromba" a Tejútrendszer szívében a Chilében működő Európai Déli Obszervatórium (ESO) asztronómusai.
A Tejútrendszer központjában terpeszkedő fekete lyuk, a Sagittarius A (Sgr A) "falatozását" kapta lencsevégre az amerikai röntgencsillagászati műhold, a NuSTAR űrteleszkóp.
Káprázatos szuperbuborékot fedeztek fel a Tejútrendszer "kísérőjében", a 160 ezer fényévnyire lévő Nagy Magellán-felhő törpegalaxisban.
Első ízben sikerült a Tejútrendszerre tökéletesen hasonlító két galaxist felfedezniük a csillagászoknak.