Novák Katalin nem ért egyet az Alaptörvény módosításával, mégis szentesítette

Az államfő szerint alkotmányos kötelezettségének tett eleget.

Orbán arcai az Alaptörvény átírásának és a hiperoptimista költségvetés elfogadásának idején

Futószalag-szavazás közben fotóztuk a miniszterelnököt.

Lázár megszavazta a megyék átnevezését, pedig korábban azt mondta, nem fogja

A főispánokat viszont nem támogatta.

Megint változott az Alaptörvény: jönnek a vármegyék, egyszerre lesz az EP- és az önkormányzati választás

Tizenegyedszerre is megszavazta a kormánypárti kétharmad az Alaptörvény módosítását.

Kedden szavaznak a jövő évi költségvetésről a parlamentben és megvitatják a vármegyéket is

A frakciófinanszírozás átalakításáról is beszélnek majd a képviselők.

Mihez kell Orbán Viktornak az újabb veszélyhelyzet? Végigvettük a lehetőségeket

Huszonnégy órát sem adott magának és a kormánynak Orbán Viktor arra, hogy bejelentsék az első intézkedéseket, amelyeket az ukrajnai háború miatt szerda nulla órától életbe lépett veszélyhelyzet jegyében meghoznak. A tervek nyilván jó ideje megvannak, már csak a körítés kellett ezek bevezetéséhez. Hogy pontosan mit találtak ki, egyelőre nem tudni, azért megnéztük, mi jöhet szóba. Részben találgattunk, és valószínűleg nem minden tippünk jön be, de abból indultunk ki, hogy az elmúlt tizenkét évben olyat még nem láttunk, amikor Orbán Viktor kormánya valamit ne mert volna meglépni.

Kihirdették az Alaptörvény módosítását és mindjárt az az alapján bejelentett veszélyhelyzetet is

Mindkét jogszabály éjfélkor lép hatályba.

A parlamentben előbb alaptörvényt módosítanak, majd leteszik az esküt az új kormány miniszterei

A módisítás felhatalmazza a kormányt, hogy veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

Hétfőn kezdi tárgyalni a parlament a Varga Judit-féle Alaptörvény-módosítást

Elkezdik megvitatni a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdéseket is.

Varga Judit: „A felelős cselekvés szabadságát” adja az újabb Alaptörvény-módosítás

Az erős választási felhatalmazástól a rezsicsökkentés és a családok védelmén át a humanitárius célokig sok mindenre hivatkozott Varga Judit igazságügyi miniszter a Parlamentben, amikor a tizedik Alaptörvény-módosítás szükségessége mellett érvelt. A lépés azonban inkább a május végén megszűnő járvány-veszélyhelyzet utáni rendeleti kormányzás fenntartását szolgálhatja. A vitában a DK túlhatalmat emlegetett, a KDNP brüsszelezett, a Jobbik bírált, a Momentum mást ajánlott, az MSZP visszaélést sejt.

Marabu Féknyúz: Házelnöki szigor

Varga Judit benyújtotta az Alaptörvény tizedik módosítását

A kormány az orosz–ukrán háború miatt módosíthatja ismét az egykor gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvényt.

A gyakorlatban semmi szükség a csütörtökön bejelentett újabb Alaptörvény-módosításra, de politikailag jól eladható

Valós, objektív indoka nincs az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva frissen bejelentett újabb Alaptörvény-módosításnak, politikai indoka viszont annál több van. A kormány a reagálóképesség demonstrálása és az ellenzék megbélyegzése mellett folytathatja ugyanazt, amit az időközben kifulladó járvány-veszélyhelyzetre hivatkozva eddig is maximálisan kihasznált: a rendeleti kormányzást.

Van oka félnie Budapestnek Orbán negyedik kétharmadától

Átfogóbb alkotmánymódosításnak is megágyazhat a jogilag érvénytelen népszavazás. A kétharmados felhatalmazás az ellenzék utolsó bástyájának számító főváros átszabásához is legitimációt ad.

Az év, amikor megszoktuk Orbán Viktor teljhatalmát

A járvány elleni védekezésre hivatkozással csaknem öt teljes hónapig rendeleti kormányzással irányította az országot Orbán Viktor miniszterelnök. A hatalmával nemcsak élt, hanem egyesek szerint vissza is élt, a nagyobb önkormányzatoknak például mattot adott, ahogy az ellenzéknek sem hagyott választási lehetőséget. Így éltünk a rendkívüli jogrend alatt, 2020-ban.

Fülke: Fordítva sül el a keresztény kultúrán alapuló értékrend szerinti nevelés

A Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, Hegyi Szabolcs szerint ugyanis még azokat is korlátozza, akik egyébként magukat kereszténynek vallják.

Boldog István reméli, hogy az Alaptörvény módosítása azt is jelenti, hogy nem lehet úgy Pride-ot tartani, ahogy eddig

A képviselő a Túri Objektív vendége volt. Az ellenzék és az unió szerinte “LBTQ-propagandával” fertőzi a gyerekeket.

Ördög Nóra, a TV2 műsorvezetője is felszólalt az apa és az anya neméről szóló törvény miatt

Az Alaptörvény kilencedik módosítása után a kormánypárti csatorna műsorvezetője is egy melegjogi civil szervezet jelszavával pózolt az Instagramon.

Bírálta a magyar alaptörvény-módosítást az uniós igazságügyi biztos

Didier Reynders arra reagált, hogy a kormány a nemekre vonatkozó sorokat írna bele az alaptörvénybe.

A Fidesz parlamenti gyalogsága végezheti be Orbánék közpénztelenítési hadjáratát

Új definíciót alkotott a kormány arra, hogy mi a közpénz, és ezt beírják az alaptörvénybe is. A meghatározás jóval szűkebb, mint a köznapi és a bírósági értelmezés, a fociba ömlő tao-támogatásokat például nem fedi. Ha a kormány komolyan gondolja a közpénztelenítést, úgy a definíciót még át kell vezetni a teljes jogrenden, valamint fontos lenne törvényi, rendeleti szinten is tisztázni számos kérdést.