A parlamentben előbb alaptörvényt módosítanak, majd leteszik az esküt az új kormány miniszterei

A módisítás felhatalmazza a kormányt, hogy veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

Hétfőn kezdi tárgyalni a parlament a Varga Judit-féle Alaptörvény-módosítást

Elkezdik megvitatni a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdéseket is.

Varga Judit: „A felelős cselekvés szabadságát” adja az újabb Alaptörvény-módosítás

Az erős választási felhatalmazástól a rezsicsökkentés és a családok védelmén át a humanitárius célokig sok mindenre hivatkozott Varga Judit igazságügyi miniszter a Parlamentben, amikor a tizedik Alaptörvény-módosítás szükségessége mellett érvelt. A lépés azonban inkább a május végén megszűnő járvány-veszélyhelyzet utáni rendeleti kormányzás fenntartását szolgálhatja. A vitában a DK túlhatalmat emlegetett, a KDNP brüsszelezett, a Jobbik bírált, a Momentum mást ajánlott, az MSZP visszaélést sejt.

Marabu Féknyúz: Házelnöki szigor

Varga Judit benyújtotta az Alaptörvény tizedik módosítását

A kormány az orosz–ukrán háború miatt módosíthatja ismét az egykor gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvényt.

A gyakorlatban semmi szükség a csütörtökön bejelentett újabb Alaptörvény-módosításra, de politikailag jól eladható

Valós, objektív indoka nincs az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva frissen bejelentett újabb Alaptörvény-módosításnak, politikai indoka viszont annál több van. A kormány a reagálóképesség demonstrálása és az ellenzék megbélyegzése mellett folytathatja ugyanazt, amit az időközben kifulladó járvány-veszélyhelyzetre hivatkozva eddig is maximálisan kihasznált: a rendeleti kormányzást.

Van oka félnie Budapestnek Orbán negyedik kétharmadától

Átfogóbb alkotmánymódosításnak is megágyazhat a jogilag érvénytelen népszavazás. A kétharmados felhatalmazás az ellenzék utolsó bástyájának számító főváros átszabásához is legitimációt ad.

Az év, amikor megszoktuk Orbán Viktor teljhatalmát

A járvány elleni védekezésre hivatkozással csaknem öt teljes hónapig rendeleti kormányzással irányította az országot Orbán Viktor miniszterelnök. A hatalmával nemcsak élt, hanem egyesek szerint vissza is élt, a nagyobb önkormányzatoknak például mattot adott, ahogy az ellenzéknek sem hagyott választási lehetőséget. Így éltünk a rendkívüli jogrend alatt, 2020-ban.

Fülke: Fordítva sül el a keresztény kultúrán alapuló értékrend szerinti nevelés

A Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, Hegyi Szabolcs szerint ugyanis még azokat is korlátozza, akik egyébként magukat kereszténynek vallják.

Boldog István reméli, hogy az Alaptörvény módosítása azt is jelenti, hogy nem lehet úgy Pride-ot tartani, ahogy eddig

A képviselő a Túri Objektív vendége volt. Az ellenzék és az unió szerinte “LBTQ-propagandával” fertőzi a gyerekeket.

Ördög Nóra, a TV2 műsorvezetője is felszólalt az apa és az anya neméről szóló törvény miatt

Az Alaptörvény kilencedik módosítása után a kormánypárti csatorna műsorvezetője is egy melegjogi civil szervezet jelszavával pózolt az Instagramon.

Bírálta a magyar alaptörvény-módosítást az uniós igazságügyi biztos

Didier Reynders arra reagált, hogy a kormány a nemekre vonatkozó sorokat írna bele az alaptörvénybe.

A Fidesz parlamenti gyalogsága végezheti be Orbánék közpénztelenítési hadjáratát

Új definíciót alkotott a kormány arra, hogy mi a közpénz, és ezt beírják az alaptörvénybe is. A meghatározás jóval szűkebb, mint a köznapi és a bírósági értelmezés, a fociba ömlő tao-támogatásokat például nem fedi. Ha a kormány komolyan gondolja a közpénztelenítést, úgy a definíciót még át kell vezetni a teljes jogrenden, valamint fontos lenne törvényi, rendeleti szinten is tisztázni számos kérdést.

A NER parlamentjében az ellenzékkel lassan már szóba sem állnak

Ciklusról ciklusra veszít jelentőségéből a parlament, amit a mostani, a félidős mérleg is jól illusztrál. Kevesebb interpelláció és módosító javaslat, egyre rövidülő viták és ritkuló parlamenti ülésnapok. Az országgyűlés így mára teljesen elvesztette a kormány ellenőrzésével kapcsolatos szerepét.

Ilyen is ritkán van: a kormány támogatja az ellenzéki Alaptörvény-módosítást

Szokatlan dolog történt az Országgyűlésben: az összes kormánypárti képviselő támogatta a Párbeszéd-frakció indítványának sürgős tárgyalását. Ez azt jelenti, hogy két hét múlva az Alaptörvényből is törölhetik a különálló közigazgatási bíróságokat.

Vecsei Miklós: A hajléktalanság nem csak városkép kérdése

"Az akarathoz valami cél kéne, a célok megtalálásához pedig nagyon hosszú idő" – nyilatkozta a szakember.

TGM: Kisebbségi vélemény

Négyötödös, illetve kilenctizedes szavazataránnyal fogadta el a Magyar Országgyűlés a hetedik alkotmánymódosítást, majd a „Stop Soros” törvényt. Emögött ott áll a magyarországi választók többsége is.

Orbán humora: utcára tette a jogállamot, majd betiltotta a hajléktalanságot

Mindent megtehetek – üzente országnak, világnak ezen a héten a magyar kormányfő. Az Orbán Viktor által megrendelt alkotmánymódosítás a Stop Sorossal együtt már most megfoszt bizonyos embereket a jogaiktól, és a jövőben bárkire veszélyesek lehetnek. A heti visszatekintésben csak egy dolgot próbálnánk meg hiába összefoglalni: az ellenállást és tiltakozást.

A szombathelyi püspök bírálja az Alaptörvény-módosítást

Székely János megyéspüspök levelet írt az Alaptörvény-módosításra. Szerinte szigorítani kéne az Alaptörvény másik részét is, és hosszasan sorolja, hol nincs elegendő infrastruktúra a szociális helyzet javítására. Azt is mondja: "Az egyház és a társadalom kincsei a szegények."

Németh Szilárd: Nemzeti konzultáció jöhet az Alaptörvényről

Nem lepődött meg azon, hogy Orbán felkérte, legyen része ő is a testületnek, ami a revíziót elvégzi. Igaz, hozzátette, mivel nem jogász, nem hiszi, hogy a szövegezésbe bele tudna szólni, de tudja, hol szorít a cipő.