Van remény, hogy ne haljanak ki teljesen a falvak
Városi embernek jóformán felfoghatatlan, hogy egy ötven lakosúnál kisebb településen felnőtt gyereknek később több iskolatársa lesz, mint falubélije. Mindez azonban többeket nemhogy elrettent attól, hogy ilyen falvakba költözzenek, hanem épphogy erre sarkall. Akik pedig indulnának, de nem tudják merre, azokat már egy honlap is segíti az útkeresésben. Szíjártóházán például van egy csomó láma, és eladó ház is.
A vidék elnéptelenedése, az urbanizáció megállíthatatlannak tűnő folyamat. A tanyák, a falvak egy része lassan eltűnik a térképről. Az első nagy hullám Magyarországon az erőszakos iparosítási korszakban volt, amikor a gyárak felszívták a képzettség nélkülieket. A három műszakért fix fizetés és szakszervezeti üdülő is járt, a bizonytalan kimenetelű földművelés, a kiszámíthatatlan termés ezzel nem tudott versenyezni.
Messze a várostól csak az öregek maradtak, de ők is egyre kevésbé termelik meg a háztájit. A folyamat azóta is tart, a városok, a főváros sorra szívja el a fiatalokat a vidéki településektől.
Újjáéledő vidék lámafarmmal
Ám van egy réteg, amely épp a városi életmódból törne ki, maga mögött hagyná a napi robotot, és nyugodtabb, vidéki életre vágyik.
“A közösségi oldalakon nagyon sok embertől hallom, hogy nekiindulna, de nyilván nem fogja bejárni a régiókat, nem fog elmenni öt-tíz faluba, hogy körbenézzen. Nekik szeretnénk egy pici plusz információt adni, nézzenek meg a honlapunkon pár falut. A küszöbön állóknak ez egy plusz motiváció, lendület lehet. Ez valami olyasmi, ami ott van a szívedben és az írások, fotók nyomán lehetősége van virágba borulni” – mondja Lőrincz Zsuzsa, az Éledő Falvak ötletgazdája.
Ennek lényege, hogy Zsuzsa a projekt másik alapítójával, bejárja Magyarország legkisebb településeit. “Útközben fogalmazódott meg: mi csak annyit tudunk tenni, hogy sok-sok képet készítünk és benyomásokat közvetítünk” – meséli Lőrincz Zsuzsa.
“Az önellátásra áttérés, a vidékre költözés nagyon hosszú és összetett folyamat, mindenkinek más a tudása, anyagi háttere, nem lehet egy általános útmutatóval segíteni.”
Ezek a legkisebb lélekszámú falvak Magyarországon |
| A KSH 2014-es adatai szerint a csúcstartó a Zalaegerszegtől 18 km-re fekvő Iborfia, a maga nyolc főjével. 1970-ben még 114-en lakták, 1995-ben viszont már csak 23-an. Hasonló a helyzet a legkisebb települések élmezőnyében is: aprófalvakat leginkább Zala és Borsod-Abaúj-Zemlén megyében találunk: az edelényi kistérséghez tartozó Tornakápolnán és Tornabarakonyban például 14-14 lakos van, Gagyapátiban 10-en élnek, míg a Lentihez közeli Felsőszenterzsébeten mindössze 17 a falu lélekszáma. |
Az oldalon most a Tolna megyei Zsibrikről szól a legfrissebb bejegyzés. „A faluban nemigen van aszfaltos út, a házak gyönyörűen felújítottak, több helyről beszélgetést hallunk, és eszembe jut, hogy drogrehabilitációs központ működik. Átkelnénk a hídon, de csak szemmel, a téglahalom nem engedi. Gyönyörű halastava van a településnek, halászházzal és olyasféle zavartalansággal, ami vigyázzállásra készteti az embert. És csendre. Megállni egy süket pillanatban és észrevenni, a néma csoda sokkal hangosabban szólhat belül, mint a legszebb nagyvárosi pezsgés. Két fő állandó lakója van a falunak, egy hatvan körüli házaspár. Nincs eladó épület, a felújításra várók is a rehabilitációs intézeté, itt most nem buzdítok, nem írok közeli városokat” – olvashatjuk.
Egy év alatt hét megyében 36, ötven lakosúnál kisebb alatti települést jártak be, mutattak be sok fotóval. Ezek közt voltak teljesen kihalt falvak és olyanok is, mint Szíjártóháza, ahol például az újjáéledést mutatja, hogy osztrák tulajdonosok tartanak fenn lámafarmot. De van ott még eladó ház, akár 3 millióért is.
„Kinek ajánljuk?
Fiataloknak, de bármelyik korosztálynak, akik összefogva a már ott élőkkel gazdálkodásba kezdenének. Elláthatnának a közelben éttermeket, közétkeztetést a megtermelt élelmiszereikkel. Turisztikában gondolkodóknak is ajánlanám” – olvasható a honlapon.
Dániából is jönnek
A projekt segítségével külföldről hazaköltőzők is segítséget keresnek Zsuzsáéknál. Egy Dániából hazaköltöző fiatal párral hosszan leveleztek. Zalában kerestek nekik helyet, végül egy nagyobb településen találtak házat, ők fiatalgazda-pályázatot valósítanak meg, nem volt a kis falvakban elég nagy terület.
“Most egy angolszász területről hazatelepülő huszonéves párral értekeztem, hova érdemes menni. Már itthon vannak, kaptam tőlük képet, kész a tűzhely, szépül a ház, kezdik gondozni a kertet” – meséli Zsuzsa. A honlapon ugyanis nem csak a falut mutatják be, hanem lefotózzák az eladó házakat is. Több ingatlan talált már így gazdára.
A költözők általában növénytermesztésben-állattenyésztésben is gondolkodnak, így hasznos lehet az az információ, hol tudnak értékesíteni. Szerencsére sok kistérségben működnek már vásárlói közösségek, de Zsuzsáék azt is összeírják, hol találunk termelői piacot az adott faluhoz közel.
Hevesből Zalába
Szerelem első látásra – ezzel indokolta Palisca Mária, miért is döntött úgy jó pár évvel ezelőtt, hogy a Zala megyei Márokföld lesz az otthona. Az addig hevesi keramikusművész szerint bár mindig falun élt, azért
a “minifalvak” mégis mások. Itt inkább olyan, mintha az ember egy családban élne
– állítja.
“Az, hogy az ideköltöző gyüttment, nem jelentett meglepetést. Az, hogy ezt jó vagy rossz értelemben mondják rá, az magán az emberen múlik. Ha nem lenézi a tőzsgyökereseket, hanem épp ellenkezőleg, tőlük kér tanácsot, hisz ők ismerik a helyi földet, körülményeket, akkor jó eséllyel elfogadják. ”
Aszaló és átalvető
A falukat feltérképező fiatalok prekoncepció nélkül vágtak bele a kistelepülések feltérképezésébe. Mint írták, a borsodi régiótól tartottak egy kicsit. Azonban az ötven fő alatti településeken, „a hegyekkel övezett zsákfalu gyöngyszemekben” azt tapasztalták, hogy elvétve akad bűnözés. Zsuzsa szerint lelkileg sem lehet arra felkészülni, milyen egy falu, ahol alig húszan laknak, nincs bolt, nincs posta, iskola, kocsma, semmi.
“Lendvadedesen megálltunk, a pajta előtt lógott a szögön az átalvető, ahogy az utolsó gazdája hagyta. Csak járt a szemem emberi kéz nyomát kutatva. Az ajtó nyitva, a fagereblye is kitámasztva, de a jelekből biztosan látszott, hogy évek óta nem járt ott senki. Vagy Felsőszenterzsébeten, szintén egy elhagyott udvarba besétálva egy különös kis épületet végigtapogatva, majd egy tálcáját kihúzva meglátni a meggymagot benne. Aszalóház volt, gazdátlan gyümölccsel.”
Csillagos ég alatt
Az ott élők szeretettel fogadják a kíváncsiskodókat, és szívesen beszélnek a saját múltjukról, a település életéről. A falvak bejárásakor Zsuzsáék szinte mindenhol találkoztak pár éve odaköltözött fiatal értelmiségiekkel, akik megtartották polgári foglalkozásukat, és mellette folyamatosan bővítik a megművelt területet, az állatállományt.
“Azért jönnek el a városból, mert nyugalomban szeretnének élni, egészséges élelmiszerrel etetni a családot. És
akiknek fontosabb az esti csodás csillagos ég, mint a poros nagyváros közelsége, aki nem a pénzt, hanem a boldogságot tartja a legfontosabbnak, annak csodás élete lehet ezen a tájon!”
Hasonlókat tapasztalt Mária is, bár hozzáteszi, a legnagyobb probléma Márokföldön és környékén a munkaerőhiány. Bár szerencsére 2016-ban is egyre többen költöznek, lassan már nincs üres ház a faluban. Hozzáteszi, hogy ehhez egy agilis polgármester is kell, aki belevág a fejlesztésekbe, és keresi a pályázati lehetőségeket. Megoldás lehet a külföldiek beköltöztetése is, bár a tapasztalatok szerint az nem lendít sokat a közösségen, a falu életén, ha csak nyaralónak használják a házat.
Segítséget kérnek
A jövőben Zsuzsáék új területeket is szeretnének feltérképezni. „Talán majorságokat, tanyavilágot fogunk látogatni, vagy felállítunk egy olyan segítő rendszert, ahol már nem csak impulzusokat adunk, hanem konkrét ismereteket a vidékre költözőknek.”
Viszont az eddigi lelkesedés már nem elég ehhez. „Tavaly még jobb anyagi helyzetben voltunk, saját pénzünkből kifizettük az addig bejárt 34 település látogatásának üzemanyagköltségét, a szállások díját, fotóztunk, hazaérve cikket írtunk, minden faluhoz plusz információkat kutattunk, fotókat válogattunk és méreteztünk, honlapot töltöttünk. Idén elkelne egy kis segítség, a megtakarítások elfogytak.”
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
