szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A következő tanévben jelenléti oktatásra készül a rendszer, nyáron már a külföldi nyelvtanulási program is beindulhat.

„A tanárhiány minden nyáron slágertéma az ellenzéki médiában. Ilyenkor hirdetik meg az iskolák az állásokat, ilyenkor a legkönnyebb azt mutatni, hogy sok a betöltetlen munkahely. Tudni kell azonban, hogy körülbelül öt-hat ezer ember végez évente az egyetemeken pedagógusképzésen, ők a nyári szünetben keresnek állást, és rendszerint ekkor váltanak intézményt a pályán lévő kollégák is. A köznevelésben és szakképzésben 160–170 ezer fő a pedagógusként foglalkoztatottak száma, szerintem egy ekkora rendszerben évi három-öt ezer álláshely kiírása teljesen normális” – nyilatkozta Maruzsa Zoltán a Magyar Nemzetnek. A köznevelési államtitkár szerint jó adottság, hogy Magyarországon a pedagógusképzési terület a harmadik legnépszerűbb terület a felsőoktatási felvételin. „A nyelvvizsga-kötelezettség hírére tavaly volt ugyan visszaesés, de ennek eltörlésével megint javultak a jelentkezési számok. A pedagóguspálya népszerűsítésére működtetjük továbbá a Klebelsberg-ösztöndíjrendszert” – tette hozzá.

Mint írtuk, évtizedek óta előre látható volt, hogy a magyar közoktatás egyik legnagyobb és idővel egyre erősödő problémája a tanárhiány, mégsem történt semmi e téren. Pontosan lehetett tudni, hogy záros határidőn belül egyszerűen nem lesz, aki tanítson bizonyos – elsősorban természettudományos – tárgyakat. Ma már ez nem a jövő: minden harmadik iskolában már most nincs elég kémia- vagy fizikatanár. A Nemzeti Pedagóguskar elnöke pedig nemrég azt nyilatkozta, hogy „ha semmi nem változik, öt-nyolc év múlva kezelhetetlenül súlyos lesz a helyzet”.

Maruzsa kijelentette, hogy szeptemberben jelenléti oktatásra készülnek, ugyanis a pedagógusok átoltottsága kilencven százalék feletti. a 16–18 éves korosztályban ötven százalék feletti. A 12–15 éves korosztály oltása pedig még zajlik, de több ezren már közülük is felvették az oltást.

Az államtitkár sikeresnek ítélte az előző tanévet, sokkal több emelt szintű vizsgát tettek a diákok idén tavasszal, ennek ellenére még jobb lett az érettségi átlageredménye, mint az elmúlt tanévben és a bukások száma is kevesebb, mint korábban. Igaz – tette hozzá – a javulásban persze biztosan szerepet játszott, hogy a nehéz helyzetben vélhetően a tanárok tolla is máshogy fogott.

Maruzsa azt is elárulta, hogy a középiskolások elhalasztott külföldi nyelvprogramját 2022 nyarán szeretnék megvalósítani „Azokba az országokba, ahol a járványügyi helyzet ezt lehetővé teszi, néhány pilotútra már ezen a nyáron sor kerül egyéni és csoportos formában is, teszteljük az informatikai rendszert, ami szükséges ahhoz, hogy a következő tanévben tömegesen működjenek a foglalások. A rendszer kész, a külföldi partnerek készen állnak, mindenki azt várja, hogy a járványhelyzet lehetővé tegye az indulást.”

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Balla István Élet+Stílus

Ez már nem a jövő, hanem a húsbavágó jelen: nincs, aki tanítsa a gyerekeinket

Évtizedek óta előre látható volt, hogy a magyar közoktatás egyik legnagyobb és idővel egyre erősödő problémája lesz a tanárhiány, mégsem történt semmi e téren. Pontosan lehetett tudni, hogy záros határidőn belül egyszerűen nem lesz, aki tanítson bizonyos – elsősorban természettudományos – tárgyakat. Ma már ez nem a jövő: minden harmadik iskolában már most nincs elég kémia- vagy fizikatanár. És a helyzet csak rosszabb lesz.