„Elsyt kiengedik!” Salvador civil társadalma szerda óta ünnepli a közösségi médiában annak a nőnek a szabadon bocsátását, akit tíz évvel és hét hónappal ezelőtt zártak börtönbe, mert elvetélt.

Elsy 28 éves volt, bejárónőként dolgozott, és egyedül nevelte gyerekét, amikor veszélybe került a terhessége. Orvosi segítséget kért, de ahelyett, hogy ellátták volna, kikényszerített abortusz gyanújával letartóztatták, aztán pedig szándékos emberölésért 30 év szabadságvesztésre ítélték.

Morena Herrera

AFP

Morena Herrera az ország egyik legismertebb nőjogi aktivistája. Régóta harcol azoknak a nőknek jogaiért, akiket Salvador brutális abortusztörvénye értelmében hosszú időre bebörtönöztek. Herrera társalapítója és szóvivője is annak a civil szervezetnek, amely évekig tartó jogvitában elérte Elsy büntetési idejének csökkentését.

„Elsy annak idején vészhelyzetben volt, sürgősségi ellátásra szorult, amikor feljelentették, és egy nagyon igazságtalan, szabálytalanságokkal teli tárgyalás során elítélték, anélkül, hogy a vádlotti jogait a legcsekélyebb mértékben tiszteletben tartották volna” – mondta Morena Herrera.

Elsy az ötödik, vetélésért elítélt nő az országban, akit tavaly december óta szabadon engedtek. Tavaly december 23-án Karen, Kathy és Evelyn szabadult a börtönből, idén január 17-én pedig Keniát is kiengedték. (Ezek a keresztnevek nem valódiak: emberi jogi szervezetek gyakran használnak fedőneveket az áldozatok védelmében.) A salvadori nőjogi civil szervezet adatai szerint az elmúlt két évtizedben 181 elvetélt nő ellen indítottak büntetőeljárást.

Abortusz elleni tüntetés 1993. december 28-án San Salvadorban

AFP

A közép-amerikai ország törvénykezése nem ismer el semmilyen körülményt, amely az abortuszt indokolttá tehetné. Gyakran vádolnak magzatelhajtással olyan nőket, akiknek a terhessége idején komplikációk támadnak, melyek vetéléssel vagy halvaszületéssel végződnek. A vád ilyenkor nem más, mint szándékos emberölés, amiért 30 év börtönbüntetés jár. A súlyos ítéleteket egy 1998-as alkotmánymódosítás alapján hozzák, amely a fogantatástól számítja az emberi életet. Ennek a szemléletnek pedig brutális következményei vannak a salvadori nőkre nézve. Nemcsak a büntetés mértéke miatt, hanem azért is, ahogy ez az esemény az érintettek további életére kihat.

Salvadori nők performansza az abortusz dekriminalizálását követelő tüntetésen San Salvadorban 2017. szeptember 28-án

AFP

Megerőszakolt lányoknak sincs kegyelem

„Az egész a nő megbélyegzésével kezdődik, amikor a kórházban gyanúba kerül, hogy szándékos terhességmegszakítást követett el” – magyarázta Herrera. Ott gyakran azért késlekednek az életmentő orvosi beavatkozással, mert rettegnek, hogy ezzel a kórház keveredik abortuszgyanúba. És akkor még nem beszéltünk azokról a kórházon kívüli életveszélyes magzatelhajtási kísérletekről, amelyeket kétségbeesett nők az általános tilalomtól való félelmükben követnek el” – mondta az aktivista.

„Salvadorban gyakran esnek áldozatul fiatalok szexuális erőszaknak. A hatályos törvények azonban a megerőszakolt lányokkal sem kivételeznek. Jelenleg is gondozásunkban van egy 12 éves vak lány, akit megerőszakoltak, és a jogi helyzet miatt kénytelen volt kihordani a terhességét” – tette hozzá.

Tünető az abortusz dekriminalizálását követelő demonstráción San Salvadorban 2017. szeptember 28-án

AFP

Nemzetközi emberi jogi szervezetek, mint például az Amnesty International évek óta sürgetik a nyilvános vitát Salvadorban az abortuszhelyzetről, és konkrét intézkedéseket követelnek a nők kriminalizásálásával szemben.

„Ami a legjobban hiányzik Salvadorban, az a nőkkel szembeni erőszak megakadályozását célzó jogszabály, amely a hangsúlyt az általános szexuális felvilágosításra helyezi. Pillanatnyilag nincsenek olyan intézkedések, melyek segítenének elkerülni a szexuális erőszak vagy a nem kívánt terhességek megtörténtét” – magyarázta egy másik nőjogi civil szervezet, a Colectiva Amorales munkatársa, Keiky Cáceres.

Bukele elnök – a világ legmenőbb diktátora?

Egyelőre semmi remény arra, hogy a hatályos abortusztörvényt a közeljövőben módosítanák. Annak ellenére sem, hogy Nayib Bukele elnök a nemzetközi politikai színtéren a progresszív, unortodox és a jövő kérdéseivel foglalkozó politikus képében tetszeleg. Így például az amerikai dollár mellett a világon az elsők között tette az országa hivatalos fizetőeszközévé a bitcoint. Bukele a közösségi médiában gyakran szerepel „Salvador vezérigazgatójaként” és „a világ legmenőbb diktátoraként”, nyilván erősen tekintélyelvű kormányzási stílusa miatt.

El Salvador elnöke, Nayib Bukele

AFP

A nőjogi aktivisták ezt máshogy látják.

„Egyáltalán nem menő a pasas” – fakadt ki Keiky Cáceres. „Épp ellenkezőleg. Rendkívül konzervatív és ultravallásos. Ráadásul lépten-nyomon megsérti a hatalmi ágak, valamint az egyház ás az állam szétválasztásának az elvét.

Bukele elnök nem rejtette véka alá az abortusszal kapcsolatos álláspontját, amikor 2020 márciusában egy Puerto Ricó-i rapper, Residente készített vele interjút az Instagramra: „Tényleg nem vagyok abortuszpárti, és remélem, egy nap mindannyian ráeszmélünk majd, hogy itt valójában nincs szó másról, mint tömeges népirtásról” – mondta.

Az Ilopango női börtön előtt várják a fogvatartottakat 2018. augusztus 24-én

AFP

Morena Herrera a fentihez hasonló kijelentések és pártfogoltjai megrázó történetei ellenére optimista. A négy lányt felnevelő 62 éves aktivista megingathatatlanul hisz a közeli változásban. Mindenekelőtt az Emberi Jogok Amerikaközi Bírósága hamarosan várható ítéletében.

2021 novemberében fordult elő először, hogy a nemzetközi szervezet elítélte Salvadort emberi jogok megsértése miatt – mégpedig egy nő halálával összefüggésben. A nő 2008-ban elvetélt, mire 30 évre börtönbe zárták. Fogvatartottként halt meg rákban, 2011-ben.

A nemzetközi bíróság újabb elmarasztaló ítélete talán rákényszeríthetné a Bukele-kormányt, hogy feloldja ezt a kíméletlen abortusztilalmat – reménykedett Herrera.

A cikk szerzője: Gabriel Gonzalez Zorilla. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette.