„Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár és vacsorázz úgy, mint egy koldus” – amikor a reggeli fontosságáról beszélünk, gyakran előkerül az Adelle Davis táplálkozási szakértőtől származó idézet. Az 1960-as években rendkívül befolyásos szakértő egyértelműen reggelipárti volt, ezt a felfogást pedig a ma élő idősebb generáció is átvette. A fiatalabbak körében viszont egyre gyakoribb, hogy időablakos étkezést követve kihagyják a reggelit, mondván, a nap első étkezésének kitolásával könnyebben tartható a napi ajánlott kalórialimit. Sokszor az életmódunknak is jobban megfelel a reggeli kihagyása, reggel gyakran rohanunk, nincs idő reggelizni, és nem is feltétlenül kívánjuk azonnal felébredés után az ételt.

Dr. Emily Lemming a King’s College London dietetikusa a Guardiannek elmondta, hogy az időablakos étkezés valóban hasznos lehet, azonban az ideális hatások eléréséhez a napos órákat kéne figyelembe venni. Nem a reggelit kell tehát kihagyni, hanem inkább korábbra időzíteni a nap utolsó étkezését. A szakértő hozzátette azt is, hogy a reggeli kihagyása gyakran ahhoz vezet, hogy inkább nyúlunk – gyakran egészségtelen – rágcsálnivalókhoz, és több kutatás azt mutatja, még növekedhet is a napi kalóriabevitel, mert reggeli nélkül később hajlamosak vagyunk túlenni magunkat a nap folyamán.

Több tudományos kutatás is azt látszik megerősíteni, hogy valójában nem az étkezés időpontja számít, hanem azok a viselkedésformák, amelyek egyik vagy másik táborra jellemzőek. Egy 2014-es tanulmány például arra jutott, hogy a rendszeres reggelizők nagyobb eséllyel sportolnak, illetve jobban odafigyelnek az étkezésre. Egy másik tanulmány pedig arra mutat rá, hogy ha számoljuk is a bevitt kalóriákat, de kihagyjuk a reggelit, akkor estére maradnak a kalóriadús ételek, éjjel pedig kevesebb energiát használunk, az eredmény tehát ebben az esetben is súlygyarapodás. Pár éve német kutatók egy arra jutottak, hogy a korai étkezés segít a nap későbbi részében növelni a kalóriaégetést, ami alapján viszont úgy néz ki, hogy nem csak a szokások számítanak.

Együnk vagy ne együnk a reggeli kávé mellé, az itt a kérdés

AFP / SEBASTIAN GOLLNOW

Egy 2016-os tanulmány azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az élelmiszeripar komoly hatással van a tudományos eredményekre. Nem ritka, hogy a reggeli előnyeit soroló kutatásokat például a Nestlé vagy éppen a General Mills vállalathoz köthetők – mind a kettő erősen érdekelt abban, hogy a jellemzően reggeliként fogyasztott termékeikre nagy legyen a kereslet.

Szintén az időablakos étkezés előnyeit hangoztatja az utóbbi időben nagy népszerűségre szert tett Dr. Schwab Richárd, aki tavaly a Telexnnek adott interjújában beszélt arról, hogy az emberek túlnyomó többségének mintegy 30 százalékkal csökkentenie kéne a napi kalóriabevitelét. Erre pedig a legjobb megoldás meglátása szerint az időablakos étkezés, a vacsora minimalizálásával és a reggeli elhagyásával. A  gasztroenterológus-kutatóorvos tehát nemcsak kockázatot nem lát kockázatot a reggeli elhagyásában, egyenesen ajánlja is azt. A drasztikus változás okozta hátrányokat elkerülésére (ingerültség, energiahiány, fejfájás) pedig azt javasolja, hogy hetente fél órával toljuk el a reggeli időpontját, így hozzászoktatva a szervezetünket ahhoz, hogy csak később jut táplálékhoz. Hozzáteszi azonban azt is, hogy bármilyen, komolyabb életmódváltás előtt ajánlott dietetikussal konzultálni.

Adelle Davis által megalkotott királyi reggeli mítoszát azzal is mindenképpen érdemes még árnyalni, hogy egyre kevesebb ember végez nehéz fizikai munkát vagy tölti sportolással a délelőttöt, ha pedig több energiát viszünk be – a nap folyamán bármikor – amennyit aztán felhasználunk, akkor bizony hízni fogunk. Összességében talán több érv szól a reggeli mellett, mint ellene, de az is biztos, hogy nem kell roskadásig pakolni az asztalt reggelente.

Nyitókép: AFP / Ryan Benyi Photography