A tagállamoknak az EU-szerződésekben meghatározott kritériumok és referenciaértékek alapján be kell tartaniuk a költségvetési fegyelmet: hiányuk nem haladhatja meg a bruttó hazai termékük (GDP) 3 százalékát, adósságuk pedig nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát. Tavaly nyáron megállapították, hogy Magyarország (más államok együtt) nem teljesíti ezt az előírást és megindították az úgynevezett túlzottdeficit-eljárást. Ezt szokás az uniós szégyenpadnak hívni, amelyre első alkalommal rögtön a csatlakozás után a szocialista kormány ültették az országot és ahonnan 2013-ba sikerült felállni – az Orbán-kormány nagy eredménynek könyvelte ezt el.

A hiány azonban 2023-ban 6,7%-ra emelkedett, ezért döntött az Európai Bizottság az eljárás megindítása mellett. Ősszel a magyar kormány beterjesztette középtávú költségvetési-strukturális tervét, ezt azonban elsőre nem fogadták el Brüsszelben – a hivatalos verzió szerint a tanulmányozásra több időre volt szükség. A magyar nettó kiadási pálya ugyanis olyan adatokra volt tervezve – elsősorban a várhatóan magas GDP-re –, amelyek köszönőviszonyban sem voltak az Európai Bizottság előrejelzéseivel. Ezért addig tanulmányozták a magyar javaslatot, amíg a kormány át nem dolgozta a számokat, és az új változat már a brüsszeli elvárásokat tartalmazta. 

Magyarországnak gondoskodnia kell arról, hogy a nettó kiadások nominális növekedési üteme ne haladja meg a 4,3%-ot 2025-ben és a 4,0%-ot 2026-ban

– áll a tagállamok által elfogadott dokumentumban. Ez olyan mértékű növekedés, amelyre fedezetet nyújthatnak az átdolgozott GDP-adatok. Ez a 2025-2028-as időszakban átlagosan évente 1,6 százalékos bővülést tesz lehetővé.

Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, az államadósság a terv szerint a 2024. évi 74,0 %-ról a kiigazítási időszak végére (2028) fokozatosan a GDP 68,2 %-ára csökkenne. A kiigazítási időszak után középtávon, azaz 2038-ig az adósságráta a terv szerint várhatóan tovább csökken, és 2038-ban a GDP 54,5 %-a lesz. Ami a hiányt illeti: ezen modell szerint a GDP-arányos költségvetési hiány a 2024. évi 4,9 %-ról 2026-ra 2,5 %-ra, 2028-ra pedig 1,5 %-ra csökkenne.

Az Európai Bizottság és a tagállamok szorosan nyomon fogják követni a magyar költségvetés helyzetét és a kiadások alakulását. Egy érdekes adalék, a tervben szerepel annak a mintegy 18 milliárd eurós uniós forrásnak a felhasználása is, amelytől Magyarország a korrupciós kockázatok miatt el van zárva.