Nem sokkal azt követően, hogy a magyar országgyűlés kedden elfogadta a gyülekezési törvény módosítását, amely megfogalmazásában egyértelműen a Pride megtartását igyekszik ellehetetleníteni, Kim van Sparrentak, a Zöldek európai parlamenti képviselője, az Európai Parlament LMBTQ+ frakcióközi csoportjának társelnöke egy közlemény juttatott el az EUrologusnak, amelyben kijelentette:

Orbán Viktor nem véd senkit, csak önmagát – nem a gyerekeket, nem a jogállamiságot, és végképp nem azt a közösséget, amelyet az elmúlt években bűnbaknak állított. A Pride tiltakozás, június 28-án én is tüntetek Budapesten.

Ez az újabb vitatott magyar jogszabály egészen biztos helyet kap a jogállamisági értékelésekben. Erre utal, hogy Tineke Strik, az Európai Parlament magyarországi jogállamiságért felelős előadója is nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte, hogy “Orbán egyértelműen önkényuralmi háborús úton halad”. Strik figyelmeztetett arra, hogy a magyar miniszterelnök nemcsak az LMBTQ+ közösség ellen, hanem a bírák, újságírók, civil szervezetek, aktivisták és más kritikusok ellen is felszólalt, akiket “poloskáknak” nevezett.

Az Európai Bizottság szóvivője az EUrologust arra emlékeztette, hogy a tüntetések megtartására vonatkozó szabályok meghatározása és alkalmazása, valamint az ezek be nem tartása esetén alkalmazandó szankciók a tagállamok elsődleges felelőssége. Ugyanakkor – tette hozzá a szóvivő – az is a tagállamok feladata, hogy

biztosítsák az alapvető jogok – beleértve az információk hatósági beavatkozás nélküli átvételének és közlésének szabadságát – tényleges tiszteletben tartását és védelmét, nemzeti jogszabályaikkal és nemzetközi emberi jogi kötelezettségeikkel összhangban.

Az Európai Bizottság szerint ebben az esetben az EU Alapjogi Chartájában foglaltakra kell tekintettel lenni, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára, valamint a békés gyülekezéshez és egyesüléshez való jogokra, amelyeket a Charta 11. és 12. cikke szabályoz.

Az Európai Bizottságnak lehetősége van arra, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson egy tagállam ellen, ha valamelyik uniós jogszabály megsértését feltételezik. Ezekben az ügyekben egy több szakaszból álló eljárás keretében az Európai Bizottság mondja ki a döntő szót. Az elmúlt tíz évben Magyarország az összes fontos, a fideszes politikát megalapozó ügyben ezeket a pereket elveszítette, és jelenleg is napi egymillió eurós büntetést kénytelen fizetni egy ilyen ítélet be nem tartása miatt.

A Pride betiltását lehetővé tévő jogszabály-módosítás kapcsán kapcsán a Bizottság szóvivője kitért arra is, hogy a testület 2022 júliusában az EU Bírósága elé idézte Magyarországot az embereket szexuális irányultságuk és nemi identitásuk alapján megkülönböztető nemzeti szabályok miatt. (Ez a gyermekvédelmi törvény melegeket a pedofilokkal összemosó módosítása miatt történt.) A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a jogszabály sért számos uniós szabályt, mind az egységes piac szabályait, mind az egyének alapvető jogait, különösen az LMBTQ-személyek alapvető jogait, valamint az EU középpontjában álló közös értékeket. Ebben az ügyben idén ősszel várható ítélet.