A piaci igények folyamatosan alakítják a kutatásokat, derült ki a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének évi cseresznyetanácskozásán, ahol az egyik legérdekesebb előadás a nemesítésben és a fajtaválasztásban hasznosított termékenyülési vizsgálatok eredményeiről szólt.

Bohn Márton

Dr. Apostol János, a kutatóintézet tudományos főmunkatársa többek között elmondta:  „A keresztezéses nemesítésnek két módszere van, az egyik a mesterséges mód, kézi erővel, a másik pedig a poszméhes megporzás. Igencsak lassú folyamatról van szó. Jelenleg húszéves hibridekkel is dolgozunk. Nagyon nagy sikerként könyveljük el, hogy nemrég a NÉBIH elfogadott egy új, intézeti nemesítésű meggyfajtát, amelyet az Érdi Ipari névre kereszteltünk".

Utalt rá, hogy a közeljövőben újabb fajták bejelentése várható. Azonban azt sem árt tudni, hogy a bejelentések és az egyes nemesítések elfogadása között meglehetősen hosszú idő szokott eltelni, lehet akár 8-10 év is. Arról - sajnos- nem kaptunk tájékoztatást, miért nyúlik ilyen hosszúra ez az intervallum.

A kísérleti munkálatokat nagyban befolyásolják a piaci igények, a kutatóintézet szakemberei folyamatos kapcsolatban vannak a termelőkkel. Az ő tapasztalataik alapján házasítják az egyes fajtákat. A keresztezési-nemesítési program számos kombinációi közül a Vera és a Bigarreau Burlat poszméhes beporzásából például 4676 magvetés történt. De ígéretes „szülőpár” a Carmen és a Paulus is.

A nemesítések során a legfőbb cél, hogy kiváló termőképességű, öntermékeny, kompakt faméretű, sötét színű, kemény, ropogós húsú gyümölccsel rendelkező fajtákat hozzanak létre, amelyek amellett, hogy ízletesek, ellenállóak a betegségekkel szemben. Az extra minőséget az jelenti, hogy el kell érniük a legalább 28 mm-es átmérőt a gyümölcsöknek. Az sem utolsó szempont, hogy  könnyen szedhetők és szállíthatók legyenek.