Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A közkeletű nevén ma is BAR-listának nevezett Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) a harmadik negyedévre már 832 ezer adóst tartottak nyilván, akiknek legalább háromhavi elmaradásuk van a törlesztéssel. Az azenpenzem.hu szerint felgyorsultak a folyamatok.
Elharapózott a zűrzavar a kormány környékén: az Állami Számvevőszék keményen nekiment a büdzsének, és kiderült, hogy a kormánynak jelen pillanatban nem sok fogalma lehet arról, hogyan lehet megvalósítani a két hete benyújtott költségvetést. A Széll Kálmán-terv kétharmada elveszett, Matolcsy mellől pedig most vágták le a reformok "agyát", Kármán Andrást. Jobb híján jönnek az újabb adóemelések - és mutatóba egy kis szocpol. A jegybankháborúban a csapatok harcban állnak, Budai Gyula pedig éppen visszapattant az MNB zárt kapujáról.
Egyelőre álom, hogy a házak többségének "B"-s vagy "C"-s legyen az energiahatékonysági besorolása, miközben az embereknek minimális ismereteik sincsenek a január elseje után kötelezővé váló energiatanúsítványi rendszerről.
Jövő tavaszig radikálisan csökkenteni kívánja a devizahitelek arányát a kormány, ennek érdekében a következő hónapokban újabb lépések várhatók – jelentette be Lázár János pénteken. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, a miniszterelnök bejelentése, mely szerint a kormány ott áll a magyar bankok mögött, nem jelenti azt, hogy az állam tulajdont akar szerezni az OTP-ben vagy az FHB-ben. Ugyanakkor elismerően nyilatkozott a Fidesz és a kabinet által korábban bírált jegybank legutóbbi döntéséről.
A Nemzetgazdasági Minisztérium felelősségére mutat rá az Állami Számvevőszék a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hiányos előkészítésével kapcsolatban. A közvetlen központi kormányzati bevételek 96,5 százaléka nincs háttérszámításokkal, helyenként jogszabályokkal megalapozva.
Legalább 150 milliárd kiadásra nincs fedezete az önkormányzatoknak a jövő évi költségvetésben – állítja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ).
Tavasz óta óta gondban vannak azok a távhőszolgáltatók, akik a hő mellett villamos energiát is termeltek, mert előbb a biztos bevételt jelentő kötelező áramátvételi rendszerből tették ki őket, aztán közölték velük azt is, hogy az idén már biztosan nem emelhetnek árat.
A miniszterelnök tényleg úgy hiszi, hogy 2014-re hazánkat alacsony adók, egyszerű adórendszer és lényegesen leegyszerűsített bürokratikus környezet fogja jellemezni. Mindez azonban illúzió – olvasható a Véleményvezér blogon.
A legjobb kondíciókat kínáló Somogy Takarékhoz már annyi kérelem érkezett, hogy már nem fogad be új igénylést, viszont két napja már elérhető a Takarékbank ajánlata – írja az azenpenzem.hu, amely úgy tudja, hogy a kereskedelmi bankoknál a vártnál többen fizetik ki „zsebből" devizahiteleiket.
A szeptemberben kinevezett új vezérigazgató irányításával kell a Magyar Postának az Európai Unió által 2013-tól előírt postai szolgáltatások piacnyitására felkészülnie. Geszti Lászlót, az ország legnagyobb foglalkoztatóját erről, a sárga csekkekről és a kispostákról is kérdeztük.
Járai Zsigmond után az Állami Számvevőszék is keményen nekimegy Simor Andrásnak a jegybank tavalyi gazdálkodásáról szóló jelentésben - tudta meg a hvg.hu. Az ÁSZ-jelentés első változata a magas jegybanki fizetések és a magas kommunikációs kiadások mellett előveszi Simor ciprusi "offshore-ügyét" is. Eközben az MNB-ben is dúl a harc: a monetáris tanács a jegybank költségvetési elemzéseinek venné élét.
A magyar kávéfogyasztókat és a forgalmazó vállalatokat egyaránt érzékenyen érintheti a kormány legújabb terve, miszerint a chipsadót kiterjesztenék a kávéra is. Ami egy kapucsínóra lebontva nem sok, az beteheti a kaput jó néhány kis- és középvállalkozásnak.
A fejlesztési minisztériumban néhány hete még a Mol-részvények visszavásárlásához hasonló, merész terveket hangoztattak a MÁV 2009-ben rekordáron eladott teherszállítási cégének visszavásárlása ügyében. Mára azonban világossá vált, az állam jó ideig még kisebbségi részesedést sem tud szerezni a Rail Cargo Hungáriában (RCH) - írja a mai Népszabadság.
A múlt héten már hatályba lépett új távhőtörvénnyel kapcsolatban borítékolható volt, hogy lesznek távhőművek, melyek rosszul járnak a módosítással. A legnagyobb távhős szervezet máris bejelentkezett: korrekciókat javasolnak, mert milliárdos veszteségektől tartanak.
A Fidesz nem számol az euró bevezetésével. Legalábbis erre utal a kormány terve és Matolcsy kijelentése, miszerint 2020 előtt semmiképpen sem lesz eurónk - olvasható az Egyenlítő blogon.
Magyarország megítélése lassan a 2008-as válság napjait idézi: a kormány szerint csak a forint elleni spekulánsok keltik ezt az érzést, a gazdaságpolitikával továbbra sincs baj. A Széll Kálmán-terv hangsúlyosan kiadást csökkentene, míg a 2012 -es költségvetésből a bevételnövelés köszön vissza: ettől még épülhetne egymásra a két dokumentum, de nem úgy tűnik. A hvg.hu heti gazdaságpolitikai összefoglalója.
Senkit nem rendelnek be rendkívüli felülvizsgálatra a rokkantnyugdíjasok közül – tudta meg a hvg.hu. Ez azt jelenti, hogy a kormány gyakorlatilag letett arról, hogy százezres nagyságrendben vezényeljen vissza a munkaerőpiacra ilyen ellátásban részesülőket. A Széll Kálmán-terv három év alatt 117 milliárd forinttal javította volna a rokkantellátás átalakításán keresztül a költségvetési egyenleget. A hvg.hu a jövő évre eső kiigazítást sem találta a 2012-es költségvetésben.
Nagyon kellene a 300 milliárd forintos azonnali szanálás, de még inkább az, hogy a központi költségvetés beszálljon a 2000 milliárdos megörökölt belső adósság leküzdésébe, mert a MÁV Zrt. a működőképessége határára ért. Míg a kormány nem dönt a közösségi közlekedés jövőjéről, a cég maga csak aprókat léphet. Szarvas Ferencet, a vállalat elnök-vezérigazgatóját kérdeztük.