Az ágazatok naponta legalább hétezer embert ölnek meg a kontinensen.
A legjobb eredményt produkáló Európai Néppárt sem feltétlenül lelkesedik az intézkedéscsomag iránt, még úgy sem, hogy azt a hozzájuk tartozó Ursula von der Leyen bizottsági elnök terjesztette be. A kérdés döntő lehet Von der Leyen újraválasztásánál is.
Mennyit teszünk hozzá mi magunk a tavak természetes pusztulásához? Miért (nem) baj, ha néha alacsonyabb a vízszint? Hogyan lehetünk tudatos tófelhasználók? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunk évadzárójában.
A biztosítócégek most összegezték a károkat Bajorországban és Baden-Württemberg tartományban. A valóságban ennél sokkal több veszhetett oda az árvíz idején.
Ez a hőség szokatlan az évnek ezen időszakában.
Évek óta pusztulnak az ültetvények a világ két legnagyobb narancsexportőr országában, de az idei krízis lehet az eddigi legnagyobb. Magyarországon két év alatt 79 százalékot drágult a narancslé, a fogyasztásunk ezért majdnem felével esett vissza. A szakma kétségbeesetten keresi a kiutat, és fontolgatják: törvénymódosítást kezdeményeznek, hogy a mandarinlével felütött lé is narancslé lehessen.
Gyorsan emelkedett a vízszint az elmúlt napok esőzései nyomán.
A legforróbb napon, szerdán közel 53 Celsius-fokot is mértek Delhiben. A szélsőséges időjárás vasárnapig legalább 77 áldozattal járt, de a valós szám ennél is nagyobb lehet. A forróságnak leginkább kitett építőipari és gyári munkások számára kötelező sziesztát írtak elő, de vannak, akik épp a hőség miatt kénytelenek többet dolgozni.
A háztartások majdnem 80 százaléka nem vesz visszaváltható csomagolású terméket, a felüket nem is érdekli ez az egész, derül ki a KSH friss felméréséből.
Miért tart többre egy ósdi katódsugárcsöves tévét a ledkijelzős csodáknál egy hulladékkezelő? Hányszor lehet visszaforgatni egy PET-palackot? És egy sörösdobozt? Mennyi bálázott műanyaghulladékot tud egy nap alatt felpakolni egy igazán elhivatott targoncás? Lessen be a hulladékfeldolgozás kulisszái mögé a Téglagyárdűlőn!
A szokásosnál 1-2 héttel korábban kezdtek rajzani a kérészek Szeged alatt a Tiszán.
A várnál több eső esett – és még most is esik – a Duna felső vízgyűjtőjén, ami miatt komoly árhullámra számít a vízügy. A szigetközi szakaszon akár III. fokú árvízvédelmi készültségre is szükség lehet, de több hazai folyó is áradni fog a következő napokban.
Rehabilitálják a két éve kiszáradt Merzse-mocsarat. Ehhez árkokat fognak – legalábbis részben – betemetni: sekélyebbre és szélesebbre szabják őket, hogy hatékonyabban vezessék ide a csapadékvizet, és több maradjon helyben. Így ismét otthonra lelhet a barna réti héja, a mocsári teknős és a pöttyös gőte is Ferihegy tőszomszédságában.
A szokásosnál hetekkel korábban rajzanak a kérészek a Sebes-Körösön.
Mit jelent a társadalmi fenntarthatóság? Hogyan lehet e köré vállalkozást építeni? Hogyan lehet mérni az elért társadalmi hatást? És hogy kerül képbe a jóga? Ezekről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunkban Kalmár Annával, az AdniJóga alapítójával.
Napelemben már elmentek a kínaiak, és a szélturbinák területén is nagyon jönnek fel, az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy megóvja a kontinens szélturbinaiparát.
Évek óta küzdenek a lakossági ingyen napelemes pályázaton indulók és kivitelezőik a bonyolult és döcögő pályázati felülettel és a támogatás folyósításával, miközben a lebonyolító hiánypótlásokkal húzza az időt, és épphogy csak csurgatja a pénzt. A kormány a legújabb pályázatos kifizetésekkel veri a mellét, holott a három éve indult előző pályázat nyertesei közül kevesebb mint minden tizedik jutott hozzá a támogatáshoz.
Miért fontos egy cég hagyatéka és hogyan gondolkodik egy fenntartható vállalat vezetője? Mi az az ESG és hol tart az alkalmazása itthon? Mi az a fánkgazdaság és mi az az ikigai? Ez mind kiderült zöld podcastunk különkiadásából.
Nagy ígéret az ipari kender, erős rostját és belső fás részét felhasználva könnyen készülhetnek karbonnegatív, egészséges, fenntartható épületek. A fenntartható jó gyakorlatokat támogató, a holland nagykövetség által alapított Tulipán-díj különdíjasa is egy kenderépítéssel foglalkozó hazai vállalkozás lett. Interjú Horesnyi Bélával, a Café Plusz Kft. ügyvezetőjével.
Mi történik, ha a környezeti tanácsadók megelégelik az elméletet, és saját kezükbe veszik az építkezést? A Holland Nagykövetség által alapított Tulipán-díj a Fenntarthatóságért első díjazottja szerint számít az építési anyag, de fontos a hozzáállás is: ők holisztikusan, és egyszerre különböző szerepekben – befektetőként, tervezőként, kivitelezőként és felhasználóként – tartják szem előtt a fenntarthatóságot. Az Equinox International társalapítója, Bakos Noémi és a cég egyik projektvezetőjéve, Lapinskas Lilla interjúnkban arról mesélnek, hogyan lesz egy épület valóban holisztikus, miért fontos a szétszerelhetőség, és hogyan lehet karbonsemleges házakat építeni CLT-ből és minőségi faszerkezetekből.
A miniszterelnök korábban még úgy fogalmazott, hogy megérti, ha felháborítja az embereket a kormányközeli emberek luxuséletvitele.
Lieszkovszky Zalán és négy társa másfél héttel ezelőtt szenvedett balesetet a folyón.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
