szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az EU-csatlakozás eredményeként 10 milliárd euró állt a tíz új tagállam rendelkezésére, hogy felgyorsítsák felzárkózásukat a többi 15 tagállamhoz, és javítsák nemzeti és regionális versenyképességüket. Az Oracle és az Economist Corporate Network közös jelentése azonban azt mutatja, hogy a kétségtelen sikerek ellenére a pénzforrások lehívása hatékonyabb is lehetne, elsősorban a kisvállalkozások részéről.

A kisvállalkozások nem élnek
az uniós lehetőségekkel
© AP
Az Economist Corporate Network (ECN) „EU-alapokhoz való hozzáférés az új tagországokban: az Európa-szerte legjobban bevált módszerek” című jelentése két fő problémát talált.

Az első, hogy bár az új tagországok kisvállalkozásai nem késlekednek a pályázatok benyújtásával, nem rendelkeznek elég ismerettel és erőforrással ahhoz, hogy a bonyolult jelentkezési folyamatot irányításuk alatt tartsák, aminek következtében pontatlan pályázatokat nyújtanak be. Lengyelországban például az egyik, kezdő kisvállalkozásoknak nyújtott támogatásra 700 jelentkező adta be pályázatát, de közülük csak 200 felelt meg a technikai követelményeknek. Magyarországon a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásra 11 ezer vállalat jelentkezett, de a pályázatok 60%-a technikai pontatlanságokat tartalmazott.

A második probléma, hogy a magán- és az állami szektor közötti együttműködés hiánya szintén gátja lehet az EU-alapok hatékony felhasználásának. A közszférának nehézséget okoz azon projektek sikeres levezénylése, amelyek a minőség, a technológiahasználat és a kitűzött cél tekintetében magas színvonalat képviselnek. A magánszektor pedig általában nem érdeklődik a köz érdekeit szolgálni szándékozó projektek iránt. Ez a polarizált hozzáállás olyan projekteket eredményez, amelyek ugyan a magánbefektetőknek hasznot hoznak, de a helyi közösségeknek csekély előrelépést jelentenek. A sikerre legnagyobb eséllyel pályázó projektek azonban általában a két szektor együttműködéséből születnek meg.

Az Oracle DirectEurope ingyenes szolgáltatása mindkét problémára megoldást kínál. Az immár több mint egy éve működő DirectEurope a régió első olyan online szolgáltatása, amely támogatást nyújt az EU-hoz újonnan csatlakozott Magyarország, Lengyelország és Szlovákia vállalatai számára az Unió strukturális alapjaiért folyó versengés során. A szolgáltatás támogatja a vállalkozókat, az önkormányzatokat és a kis- és középvállalatokat az EU strukturális alapjaiból való támogatások elnyeréséhez szükséges pályázatok kidolgozásában, megkönnyítve és felgyorsítva a színvonalas pályázati anyagok elkészítését.

A jelenlegi állapot szerint a DirectEurope szolgáltatásra több mint 2900 felhasználó regisztrált Magyarországon a 2004. áprilisi indulás óta, Szlovákiában a 2004. szeptemberi indulás óta több mint 1500, Lengyelországban pedig több mint 3300 felhasználó regisztrált a 2005. januári indulás óta.

„Az Oracle tavaly indította útjára új szolgáltatását, mivel felismerte, milyen problémákkal kell a vállalatoknak szembenézniük az EU-alapok követelményeinek megfelelő pályázatok elkészítése során” – mondta Alfonso Di Ianni, az Oracle Corporation első elnökhelyettese, aki az új EU-tagországok régiójáért felel. „A DirectEurope szakemberei együttműködnek a helyi bankokkal és tanácsadókkal annak érdekében, hogy az új EU-tagállamok segítséget kapjanak jól átgondolt projektjeik kifejlesztéséhez, ami jelenleg csaknem 8000 felhasználó pályázatának elbírálását gyorsíthatja fel. A támogatások hatékony igénybevételének biztosítása segíti a hosszú távú növekedést, a munkahelyteremtést, emellett növeli a versenyképességet és az innovációt a különböző európai uniós régiókban.

"A DirectEurope portállal tavaly nyáron ismerkedtem meg, amikor cégünk először foglalkozott a pályázás gondolatával. Nagyon hasznosnak találom, fontos, hogy hasonló források segítség az eligazodást a kis cégek számára." – mondja Pasztorális Gábor, a romhányi központú P.Computer System műszaki igazgatója.

„Az új tagállamok mindenkit megleptek azzal, hogy a vártnál több támogatható projekttel pályáztak EU-alapokért” – jegyezte meg Delia Meth-Cohn, az Economist Corporate Network CEEMEA régióért felelős vezető tanácsadója. „Ez sokkal jobb eredmény, mint például Görögországé vagy Olaszországé, amelyek még mindig nem használják ki teljes mértékben lehetőségeiket. Hosszú távon azonban a fontos kérdés nem csak az, hogy el tudják-e költeni a pénzt, hanem az, hogy ezt hatékonyan teszik-e. Képesek lesznek-e az új tagállamok a fenntartható növekedés szolgálatába állítani a megszerzett forrásokat, vagy csupán a lemaradás okait kompenzálják általuk?”

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Hét nap

ISMÉT EU-PÁLYÁZATOK

Március 1-jétől ismét lehet pályázni a gazdasági versenyképesség operatív programjaira (gvop), amelyek az EU...