Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke. Nincs változás © AP

A bank úgy ítélte meg, hogy az inflációs kockázatok elkerülését továbbra is fontosabbnak tartja, mint az alacsony növekedési ütemből fakadó veszélyeket, ezért nem folyamodott kamatmérsékléshez.

A döntést magyarázó nyilatkozatában Trichet azt mondta, hogy az euróövezetben a gazdasági növekedés főleg külső okok miatt lassul, azonban az inflációs nyomás továbbra is túl nagy az olaj- és az élelmiszerárak miatt, és az inflációt a pénz- és hitelellátás változatlanul rekord közeli növekedése is táplálja. Mint mondta, egyelőre nincs jele annak, hogy a "nem elsőrendű válság", a tőkepiaci zavarok átterjedtek volna az ügyfélhitelezésre, ellenkezőleg, a hitelkínálat továbbra is bőséges, különösen a vállalati hitelezés nő gyorsan.

Trichet szerint az elkövetkezendő hónapokban a fogyasztói árdrágulás jóval 2 százalék felett marad 12 hónapra számolva, azaz hosszabb ideig tartó, magas inflációjú időszakra lehet számítani, enyhülés az év későbbi részében várható csak – nyilván a bázishatások belépésével.

Mindebből Trichet azt a következtetést vonta le, hogy továbbra is a fejlemények "nagyon alapos figyelésére" van szükség. A bank szakzsargonjában ez a kifejezés az alapkamat változatlanságára utal legalább a következő kamatértekezleten, amely március elején lesz. Ha az EKB-nak kamatemelés állna szándékában, akkor a bankelnök "erős éberség" szükségességére figyelmeztetett volna, ha pedig kamatcsökkentés lenne napirenden, akkor " gondos figyelés" szükségét említette volna.

Az EKB legutóbb tavaly június elején emelte alapkamatát, negyed százalékponttal 4,00 százalékra, a kamat azóta nem mozdult. A növekedés ösztönzése érdekében az amerikai Fed, a Bank of Canada, a Bank of England már mérsékelte az irányadó kamatokat, és várhatóan a jövőben folytatja a hitelpolitika enyhítését. Az EKB egyelőre nem ezt az utat választotta.

A Reuters által megkérdezett szakértők mintegy fele változatlan kamatszintre számít az idén, közel fele viszont 3,75 százalékra történő mérséklést vár. Mint mondják, önmagában a szigorodó pénzpiaci feltételek ugyanazzal a hatással járnak, mintha emelték volna a kamatokat. A rövid távú bankközi kamatok drágultak annak hatására, hogy az EKB fokozatosan kivonta az év végén a pénzpiacra pumpált többletpénzt.

Az áremelkedések üteme az euróövezetben 6 és fél éves csúcson volt decemberben, és a pénzpolitika irányítói elsősorban a bérek oldaláról kiinduló inflációs hatásoktól (főként Németországban) tartanak. Egyidejűleg viszont az amerikai gazdaság a vártnál is gyorsabb ütemben veszít lendületéből főként a hitelpiaci zavarok következményeképpen, és ez bizonytalanná teszi az eurózóna növekedési kilátásait is.

Az EKB most 2,4-2,8 százalék között várja a GDP-növekedést az euróövezetben tavalyról, azaz 2007-ről. Az EKB szerint idén a gazdasági növekedés 1,5-2,5 százalék között várható, jövőre, 2009-re pedig 1,6-2,6 százalékos GDP-növekedést tart elképzelhetőnek.

Az EKB 2005 végén felülvizsgált felfogása szerint az euróövezetben inflációmentesen fenntartható gazdasági növekedés közelebb van évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz. Az EKB szerint az évi átlagos infláció tavaly 2,0-2,2 százalékos lehetett, az idén 2,0-3,0 százalék között, 2009-ben 1,2-2,4 százalék között várható.