A rossz korrupciós helyzetet igazolja a 34 országban készített 1186 interjú eredménye. A válaszadók 61 százaléka szerint az általuk képviselt szektorban elterjedt jelenség a korrupció. Negyedük állítja biztosan, hogy vállalatánál volt korrupciós eset az elmúlt két évben és majd ugyanennyien ismerik el, hogy kértek tőle vesztegetési összeget egy üzlet megnyeréséhez vagy folytatásához. Ám ezzel párhuzamosan a vezetők több, mint kétharmada véli úgy, hogy a korrupcióellenes jogszabályok hatósági betartatása erős, valamint a válaszadók mintegy fele érzékeli úgy, hogy a korrupciót feltáró vizsgálatok száma növekszik. A fentiek miatt egy lehetséges vizsgálat üzletmenetre gyakorolt negatív következményeként leginkább a bírságokat és büntetéseket (45 százalék), valamint a piacról való kizárást (44 százalék) jelölték meg.

A hazai helyzet

A nagyvállalatok körében elvégzett hazai felmérés tanulságos eredményeket hozott. Míg nemzetközi szinten a válaszadók több mint kétharmada elégedett volt a jogszabályi háttérrel és annak hatósági betartatásával, addig Magyarországon (továbbá a térség többi országában és Kelet-Európában is) ettől jelentősen eltért a megkérdezettek véleménye, hiszen alig több mint a felük vélekedett így. Ez azt mutatja, hogy a korrupció ellenes törvények érvényesülése érdekében a hatóságoknak nagyobb erőfeszítéseket kellene tenniük. Valószínűleg a negatív tapasztalatoknak köszönhetően a megkérdezetteknek csupán a 36 százaléka gondolja, hogy a vállalatra kiszabott bírság, büntetést az üzleti tevékenység szempontjából a leglényegesebb negatívum. Sokkal inkább tartanak a piacról való kizárástól (60 százalék).

Talán mert a hiányos szabályozási háttér miatt kisebb a korrupcióval való lebukás kockázata, talán mert a vállalatvezetők alulbecsülik a probléma nagyságát, vagy nem kívánnak azzal szembenézni, a hazai válaszadók derűlátóbbak a nemzetközi eredményeknél. A megkérdezetteknek csupán 38 százaléka tartja a vesztegetést és korrupciót létezőnek üzleti gyakorlatukban. Ám minden hatodik válaszadó úgy gondolja, hogy a versenytársa korrupt viselkedése miatt már veszített el üzleti lehetőséget.

Pados Márton, az Ernst & Young szakértője szerint a jogszabályi háttér megteremtésében Magyarország jó úton halad ahhoz, hogy megfeleljen az ENSZ korrupció elleni egyezményében lefektetett irányelveknek. Az egyezmény külön fejezetben taglalja az üzleti életben fellelhető korrupció megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. Ennek ellenére, a vállalati cél – kellő hatósági elrettentés hiányában – számos esetben felülírja a jogszabálynak való megfelelés kötelezettségét. Így jelenleg a nagyvállalati korrupció megelőzése legalább annyira függ a felső vezetés elkötelezettségétől és példamutatásától, mint a jogszabályok meglététől, vagy azok esetleges jogkövetkezményeitől.

A megoldáshoz vezető út

Nemzetközi és hazai válaszok alapján is világos, hogy a korrupció megelőzésében nagy szerepet játszik az eredményes belső ellenőrzés. De a fejlődéshez és a vesztegetések hatékonyabb felismeréséhez a belső ellenőrök szakmai továbbképzésére van szükség. Jelenleg Magyarországon csak a válaszadók 14 százalék szerint elegendő a belső auditorok szaktudása az esetek felderítésében, így csupán az ellenőrzések fele jár sikerrel.

A magyar vállalatok a tréningeket (50 százalék), a jogszabályi megfelelősségre fókuszáló belső auditokat (54 százalék), valamint az ügynökök és közvetítők jogi átvilágításait (46 százalék) tartják a megelőzés legsikeresebb vállalati eszközeinek. A nemzetközi gyakorlattal ellentétben a magyar vezetők kevésbé hisznek az etikai forródrót rendszerében, amelyek segítségével pedig globális szinten a visszaélési esetek 40 százalékára derül fény.

A belső ellenőrzés is általában csak azoknál az eseteknél hatékony, ahol a vállalatot kár éri a korrupció miatt – magyarázza Pados Márton. Ott azonban, ahol a cégvezetés megítélése szerint ez a vállalat érdekében áll, a belső ellenőrzés sikerének esélye még kisebb. A nagyvállalati korrupció visszaszorításához az egymással versengő társaságok között megbújó súlyos dilemmán kell túljutni. Azok a cégek ugyanis, amelyek ellen nemzetközi vagy hazai hatósági, illetve felügyeleti vizsgálat nem folyt, vagy amelyek szervezeti kultúrájában nincs meg a teljes korrupcióellenes szemlélet, úgy gondolkodnak: ha az én vállalatom nem veszteget, akkor csinálja helyettem a versenytárs. Ennek a problémának a legyőzéséhez – politikai akarat mellett – az üzleti szereplők összefogására van szükség.