Az elemző szerint nehéz megmondani, hogy a jelenlegi környezetben a forintnak pontosan hol lenne a helye. Korábban is voltak és most is vannak olyan korlátozó tényezők a piacon, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a természetes kereslet és kínálat alapján határozódjék meg az árfolyam.

Egy éve még arról beszéltünk, hogy a 240-es sávszél nem engedi a forintot 245-alá az euróval szemben, most pedig a 320-as szint került be a köztudatba, mint a pénzügyi stabilitást veszélyeztető zóna kapuja kiegészítve azzal, hogy a piaci szereplők, de különösen a bankrendszer folyamatos alkalmazkodása révén ezt a szintet sem lehet kőbe vésni – jegyzi meg Vizkelety Péter.

Amennyiben nem történnek meg az oly sokszor sürgetett kormányzati kiigazító lépések, a felhők egyre csak gyűlni fognak a Kárpát-medence egén. Rövid távon azonban bátrabbak vagyunk. Úgy véljük, hogy év végéig nem érdemes a forint újabb, jelentős mértékű gyengülésére játszani. Amekkora gyengülés bekövetkezhet, azért a forint eszközök magasabb kamatszintje bőven kárpótolhat – emeli ki elemzésében a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.

Vizkelety Péter a Monetáris Tanács jövő heti kamatmeghatározó ülés előtt nem számít az alapkamat változtatására, és jövő hétfőn is inkább a tartásnak ad nagyobb valószínűséget.

Több olyan vélemény is elhangzott korábban, hogy az egyetlen üdvözítő lépés a jegybank részéről a kamatemelés lenne. Ez azonban abban az esetben lenne ez igaz, ha a jegybanki alapkamat szintje egy az egyben befolyásolhatná az összes részpiacon kialakuló árazásokat – jegyzi meg az elemző. A Generali Alapkezelő elemzői azonban úgy látják, hogy sokkal nagyobb problémát jelent az, hogy a devizaswap piacon az euró illetve svájci frank éhség miatt túlzottan olcsón lehetett forinthoz jutni, ami többek között a hazai deviza elleni spekulációt is segítette.

A svájci jegybank aktív beavatkozása a devizapiacon, illetve az MNB intézkedései megnövelték a devizalikviditást a bankközi piacon, így a forintkamatok is normalizálódtak valamelyest. Ez az elemzők véleménye szerint sokkal hatékonyabb lépés volt, (természetesen az SNB intervenciója is kellett hozzá) mint a kamatemelés. Arról vizsont, hogy elegendő-e, még korai lenne ma beszélni – jegyzi meg Vizkelety Péter.
 
Az állampapír-piac gyakorlatilag tavaly október óta csökkentett üzemmódban üzemel, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csupán rövid instrumentumokat tud kibocsátani (a februári 20 milliárd forintnyi kibocsátástól eltekintve), a volatilitás igen magas. Az ÁKK egyelőre nem tűnik túlzottan idegesnek, mondván, az IMF hitelkeretből akár 2011 elejéig is finanszírozható az állam működése, ám azért az láthatóan nyugtalanítja őket, hogy a kötvényaukciókat egyelőre nem sikerült a megszokott mederbe visszaterelni.

A Generali Alapkezelő elemzői szerint már az is sokat segíthetne a piacba vetett bizalom újraépülésében, ha nem is nagy mennyiségekkel (akár 5-10 milliárd forintokkal), de mindenképpen rendszeresen meghirdetnének aukciókat. 

A devizaarány növekedése azonban valós kockázat, amely az ÁKK-t is erősen foglalkoztatja, ezért is igyekeznek a forint kötvényaukciók terén mihamarabb előrelépni – véli az elemző.