"Ha a költségvetést abból a szempontból nézzük, hogy a számok a helyükön vannak-e, akkor nincs probléma a 2010-es tervekkel, ha azonban azt vizsgáljuk, hogy ezek a számok beágyazhatók-e a társadalmi, gazdasági folyamatokba, megvan-e az összhang, akkor a költségvetés már kevésbé megnyugtató" - fogalmazott. Általában az ötszázalékos ingadozás, eltérés még elfogadható egy tervszám esetében, most viszont ebben a tekintetben komoly kockázatokat látunk.

Az ÁSZ elnöke szerint nálunk orientációs gondok vannak: nem tudjuk eldönteni, hogy milyen irányba induljunk el és hogy mi legyen az állam szerepe. Pedig fontos lenne, hogy megőrizzük a társadalmi békét, hogy alapkérdésekben konszenzus alakuljon ki e kérdéskörökben, mert Magyarországra elhúzódó, nehéz időszak vár, ami annál hosszabb lesz, minél bizonytalanabbak vagyunk ebben a kérdésben.

Kovács Árpád az interjúben utalt a közgazdász-társadalom hibájára is, miszerint állandóan az államháztartással foglalkoznak és a reálgazdaságot is ezek keresztül vizsgálják. Pedig a pénz a reálgazdaságból kerül elő és nem a büdzséből - jegyezte meg az ÁSZ elnöke.

Az önkormányzatokat érintő ügyekben egy sor törvénymódosítás még meg sem született - mutatott rá Kovács Árpád. Nyugodt szívvel nem lehet azt mondani, hogy úgy alakulnak majd a dolgok, ahogy eltervezték. "Elképesztő" finanszírozási nehézségekkel kell majd szembenéznie az egészségügynek, a struktúra megváltoztatásához sok egyéb mellett az anyagi feltételek sincsenek meg. Így viszont - mondta az elnök - másképp nem tud majd működni a rendszer, mint a szolgáltatás színvonalának romlásával.

Az állami cégvezetői fizetések nyilvánosságra hozatalát jó döntésnek tartja az ÁSZ elnöke, és úgy gondolja, a fizetések mértékéért nem feltétlenül a kinevezetteket kell hibáztatni.

Arra a kérdésre, hogy az ÁSZ eddig miért nem vizsgálta a BKV-t, Kovács Árpád azt válaszolta: elvileg lehet vizsgálni, hiszen közpénzből gazdálkodik, de a közlekedési cégnek van felügyelőbizottsága, van tulajdonosa, akiknek megvolt a lehetőségük, hogy kontroll alatt tartsák a vállalatot. Nem tartotta azonban kizártnak, hogy az ÁSZ vizsgálni fogja a BKV gazdálkodását. A metróberuházást már vizsgálta a számvevőszék. Hozzátette: az ÁSZ-nak vannak javaslatai arra, hogy az üvegzsebtörvény hatálya terjedjen ki az állami, önkormányzati cégekre, mert a láthatóság ellenőrzést is jelent.

A decemberben lejáró ÁSZ-elnöki mandátuma kapcsán úgy fogalmazott: addig marad elnök, ameddig megvan a bizalom.