Az adóterhekre koncentráló - az országok és városok versenyképességét vizsgáló - tanulmányt mutatott be a KPMG. A 10 ország 95 városát összehasonlító felmérés eredménye szerint a legmagasabb adóterhekkel Európában – s azon belül is Franciaországban, Németországban, Olaszországban - és Japánban kell számolni. Az Egyesült Államok szomszédai, Kanada és Mexikó Hollandiával együtt viszont a lista legalacsonyabb indexével dicsekedhet, vagyis ezekben az országokban a legalacsonyabb az adóterhelés. A szakemberek elsősorban a társasági adóra, s az élő munkára rakodó terhekre koncentráltak, s ebből az is kiderült, hogy a tőkeigényesebb iparágak kevésbé reagálnak érzékenyen az élő munkát terhelő adók változására. A tanulmány azt is megállapítja, hogy a vizsgált országokban – Japán kivételével – mindenütt csökkentek adók 2009-ben.

Az elemzés összeállított az országlista mellett egy, 41 városból álló rangsort. Eszerint a kanadai Vancouver-ben a legalacsonyabb az adóterhelés, ezt a mexikói Monterrey követi. Az első tízben csak két európai város van: Hága és Amszterdam. Számos amerikai város került viszont a listára, s csak a 34-dik helyezett után találunk még európai városokat. Bár Magyarországot nem vizsgálták a KPMG szakemberei, László Csaba szerint, hazánk is az utolsó negyedbe fért volna bele, a 33. hely környékére. Egyelőre.

A tanulmány kapcsán a sajtóbeszélgetésen felmerült, a bejelentett adórendszert érintő tervezett változások kapcsán mire lehet számítani a hazai adóterhelést illetően. László Csaba azt mondta: a 16 százalékos egykulcsos adó ugyan csökkenti az adóterhet, de nem feltétlenül, vagyis nem minden esetben mérsékli a munkáltató költségeit, így egyes – magasabb jövedelmekkel bíró - ágazatokban a bérfejlesztések is elmaradhatnak majd. „Bár az egykulcsos adót már korábban is támogattam, a 16 százalék meglepett, mert eddig – amikor egykulcsos adóról volt szó – 20 százalék körüli számról volt szó”- tette hozzá. Kérdés egyelőre, hogy a különadózó jövedelmek, mint például az osztalék, milyen adókulcs alá esnek majd. László Csaba azt mondta: ő a jövőben – ha a költségvetés engedi majd – szerencsésnek tartaná a munkáltatói járulék csökkentését, s az innovációs járulék, valamint a rehabilitációs és szakképzési hozzájárulás eltörlését.

A bankadó kivetésének pontos paraméterei ugyan még nem ismertek, de az adószakember szerint kétséges, hogy a törvény elfogadása, és 45 nappal későbbi hatálybalépése után, néhány hónap alatt beszedhető lesz a tervezett 200 milliárd forint 2010-ben. „Így ugyanis néhány hónap nyereségéből kellene beszedni ezt az összeget, amit csak jó esetben termel meg a bankszféra”- magyarázta László Csaba, hozzátéve: ha a profit alapján vetnék ki az elvonást, ez 4,5 hónap alatt 100 százalékos adót jelentene, ráadásul egyelőre az sem ismert, hogy mi alapján szedik majd a bankadót. „Tudomásul kell venni, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer integráltsága, a határokon átnyúló szolgáltatások lehetőségének száma miatt a cégek – természetesen legálisan – úgy csoportosíthatják költségeiket, oda pakolják mérlegtételeiket, ahova akarják.. S az is könnyen előfordulhat, hogy egyes – könnyen áthelyezhető - tevékenységeiket kiviszik az országból” - mondta. Sokat beszélnek arról, hogy Magyarország Közép-Kelet Európa pénzügyi központja lehetne – egy ilyen adóval ez nehezen elképzelhető – sommázott az egykori pénzügyminiszter.

A szakember azt mondta: több irányból is közelítenek a válság kapcsán a kormányok a bankokhoz. Míg az USA és az Egyesült Királyság a bankmentésekre költött pénzeket szeretné viszontlátni, addig Svédországban a jövőre tartalékolnának a bankokat sújtó adók beszedéséből. „Ugyanakkor kérdés, hogy Magyarországon milyen reakcióra számíthatunk a bankokat érintő globális szigorítások, s egy új adónem beszedése esetén”- magyarázta László Csaba arra utalva, hogy következő években jelentősen szigorítani fogják a tőkemegfelelési szabályokat az unióban annak érdekében, hogy újabb válság esetén ne az adófizetők pénzéből kelljen a bankokat konszolidálni. László Csaba azt is hangsúlyozta, számolni kell azzal is, hogy pluszkiadásaikat az ügyfelekre hárítják majd a pénzintézetek.