Az IFK-ba tömörült 16 nagy ingatlanfejlesztő eddig 3 millió négyzetméter épületet hozott létre 1.600 milliárd forint értékben - közölte Lovro Adrienn alelnök,  hogy érzékeltesse a szervezet gazdasági súlyát.

Tatár Tibor alelnök az IFK, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ) valamint az Országos Építésügyi Fórummal együtt kidolgozott  rövidtávú intézkedéseket ismertette. Ezek között azt, hogy az ÉVOSZ határozza meg a kötelező minimum rezsióradíjat, hogy ne lehessen a valósnál olcsóbban elvállalni a munkát. Az alvállalkozói láncot kötelező legyen nyilvántartani minden projektnél, és fedezetigazolás nélkül ne indulhasson el egy munka sem, sorolta a javaslatokat Tatár Tibor. A nagyobb építőipari cégek ma is kérik a megrendelőtől annak igazolását, hogy van elég pénze az elvégzett munka kifizetésére - fűzte hozzá.

A szakma érdeke, hogy az arra alkalmatlan személyek kikerüljenek az építőipari, illetve az ingatlan iparágból. A hosszú jogviták egy részét előzhetné meg egy független szakértői gárda, amely a bírósági út előtt egyeztetne a felekkel. Ha nem jön létre megegyezés, akkor viszont egy építőipari választott bíróság döntene rövid határidővel, mondta egyebek közt az alelnök.

Az építési szabályozás egyik kulcs-problémája az engedélyezés hosszú ideje, amely átlagosan meghaladja a 200 napot - mondta Árendás Gergely. Emiatt évi több százmilliárd forintnyi építés marad el. Az engedélyezést gyorsítaná az elektronikus ügyintézés, illetve a több mint kéttucat hatóság jogkörének pontos meghatározása. Az eljárásba gyakran ékelődnek be olyan ügyfelek, akik anyagi hasznot akarnak húzni abból, ha nem gördítenek akadályt az építés elé. Hasonló problémák kísérik a használatbavételi engedélyt is.

Az elnök szerint egy meghatározott nagyság felett a projektek engedélyezését egy szinttel feljebb kellene tolni. Az IKF a fedezetkezelő intézményének a felfüggesztését szorgalmazza 2-3 évre. Addig pilot-projekteken tesztelnék a kincstár programját, amely jelenleg több gyakorlati problémát nem tud kezelni.