A görög miniszterelnöknek olyan ötlete támadt hétfőn, amitől a világ hanyatt vágta magát: Jeórjiosz Papandreu bejelentette, hogy népszavazást tartanak a görög adósság egy részének leírásáról, illetve az új hitelprogramról szóló megállapodás jóváhagyásáról (vagyis megkérdezik a görögöket, akarják-e a megszorításokkal járó nemzetközi segítséget).

Egy görög népszavazás borítékolható elutasító eredménye - és Kína tartózkodása a segítségnyújtástól - pánikot gerjesztett a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon, hiszen a nemzetközi hitelprogram elutasítása a görög államcsőddel kezdődő hatalmas válsághullámot eredményezhetne, nehezen megjósolható, de súlyos következményekkel. A görög kormányfő később -nemzetközi unszolásra - meggondolta magát, sőt, még a péntek éjjel tartott bizalmi szavazást is túlélte.

Jeórjiosz Papandreu beszél a parlamentben

AP

A hét végére már csillapodtak valamelyest az aggodalmak, bár az euróválságra messze nem sikerült megoldást találni a pénteken zárult G20-csúcson sem, és Soros György szerint az európai döntéshozók továbbra is azt az időhúzó, határozatlan politikát követik, ami azzal fenyeget, hogy még nagyobb lesz a baj és még drágább a megoldás.

Pedig a cannes-i csúcs másról sem szólt, mint az európai adósságválságra adott válaszok, ám érdekes módon a bénázásukból a kapitalizmuskritikusok nem tudnak előnyt kovácsolni. A fenntartható fejlődés közgazdaságtana egyelőre örül, ha a térképre helyezheti magát.

Magyarország nagyon kockázatos

A pánikot lekövetve mélyrepülésbe váltottak a vezető tőzsdeindexek. A budapesti tőzsde ebből a munkaszüneti napok miatt kimaradt, de a hét második felében fennmaradt bizonytalanság megtépázta a magyar részvényeket is. A forint viszont a régió valutáihoz képest sokkal jobban megsínylette a történteket: kedden a válságos 2009 áprilisi szintre, 310 forint közelébe ugrott az euró, 253 forint fölé a svájci frank, és a helyzet hétvégére nem sokat változott. A magyar kockázati felár (CDS) is nagyot ugrott múlt heti szintjéről, ami a régió országait több százzal meghaladó 540 bázispontos értékkel együtt azt mutatja, hogy Magyarország az egyik legkiszolgáltatottabb ország a válságban. Más szavakkal, a görög miniszterelnök által elindított pánik hatásai intő jelként szolgálhatnak a magyar kormánynak.

A sérülékenységünkben valószínűleg jelentős része van a gazdaságpolitika és a kormányzati kommunikáció bizonytalanságainak. Ide tartozik a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos bizonytalanság, ugyanis a büdzsé csak akkor lesz tartható, ha minden jól alakul 2012-ben. Márpedig kockázatok vannak bőven, például alacsonyabb lehet a növekedésünk a kormány által vártnál.

Ezen csak ront, hogy a kormánypárt képviselői ugyanúgy fenntarthatlan irányba módosítanák a költségvetés számait, mint tavaly is tették (elkerülhetetlenné téve a 250 milliárdos éven belüli kiigazítást). Külföldi megítélésünkön ugyanakkor javíthat, hogy Matolcsy minisztériuma az itthon kommunikált 1000 milliárdos megszorítás helyett külföldi befektetőknek 1400 milliárd forintos megszorítást ígér egy angol nyelvű tájékoztató anyagban.

Túry Gergely

Káosz az eva körül

Nem segít a jövő évi költségvetés és a gazdaságpolitika megítélésén az sem, hogy két hónappal az életbe lépése előtt megjósolhatatlan, mi is lesz pontosan a jövő évi adócsomagban. Nincs megoldás például a bérkompenzációra sem, ami jelentős költségvetési kiadással járhat.

Nagy kérdés az is, hogy megszűnik vagy marad-e az eva, amiről naponta egymásnak ellentmondó kormányzati és kormánypárti állásfoglalások jelennek meg. A végeredmény a Fidesz hétfői frakcióülésén születhet meg, ahol értesüléseink szerint Lázár János megküzd a kormánnyal és a miniszterelnökkel az eva védelmében. Szakértői vélemények szerint az eva megszűnése jelentős költségvetési bevételkieséssel járhat, melyen egyelőre nem tudni, mennyit segítene az evát helyettesítő új adónem bevezetése (mint ahogy azt sem, mi értelme lenne a cserének).

Elásták a csatabárdot?

A kormány a jelek szerint elásná a csatabárdot a bankokkal. A kedvezményes végtörlesztéssel meglépett frontális támadás után ugyanis kiegyezett a bankokkal, hogy két hét alatt most ők dolgoznak ki egy megoldást a svájci frankhitelesek problémájára. Persze, hasonlót már láttunk korábban is: az árfolyamgátat a bankokkal közösen dolgozta ki a kormány, de mivel nem vált be, jött a végtörlesztés. A bankoknak ugyanakkor komoly érdekük fűződik a megoldáshoz, hiszen a kormány kedvezményes végtörlesztése miatt már több mint 100 milliárd forintos veszteségnek néznek elébe.

Eközben a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság ismét bővítené a végtörlesztők körét, ezúttal a lízingesekkel és kombinált devizahitellel rendelkező adósokkal. Ezzel párhuzamosan a bizottság benyújtotta a THM-plafonról és a hitelek átlátható árazásáról szóló törvényjavaslatot is, ami komoly változásokat hozhat a hitelezésben. A reformértékű jogszabálytervezetbe bekerültek a Magyar Nemzeti Bank korábbi javaslatai is, melyeknek köszönhetően jövő évtől csak referenciakamatozású hiteleket kínálhatnának a bankok, és lehetővé válna a korábbi hitelszerződések átalakítása is az új szabályok szerint. Ehhez azonban a bankok hajlandóságára és a hitelesek tudatosságára lesz szükség.

Lezuhantak a kgfb-díjak

Nagy meglepetésre nem az előzetesen prognosztizált 4-5 százalékos árcsökkenést hozták a múlt vasárnap meghirdetett, 2012-re szóló kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) díjak, a 15 díjat hirdető biztosító ugyanis jócskán aláígért egymásnak. Az első napokban történt összehasonlítások eredménye, hogy a korábbi években piacot vesztő kisebb biztosítótársaságok merészen ringbe szálltak a nagyokkal szemben, és míg például az Allianz érdemben nem csökkentette tovább árait (sőt, sok esetben minimális mértékben növelte is), a Wabard és a Köbe a fővárosban helyenként akár 40-70 százalékot is vágott. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a rendkívüli árengedményeknek mögött az áll, hogy a mostani kampányban évekre eldőlhet, melyik biztosító hány kötelező biztosítási ügyfelet kezel majd a jövőben, mivel a most meghirdetett áresésekkel a kgfb-díjak elérték a mélypontjukat, és további ár alapú motiváció már nem maradt az árképzési struktúrákban.

MTI / H. Szabó Sándor

A díjhirdetések előtt előbb 7-800 ezer, majd 1 millió átszerződéssel kalkuláltak az üzletági szakértők, ám ez a várakozás már alulbecsültnek tűnik, tekintve, hogy a kgfb-vel rendelkezők 91 százaléka találhat a maga számára kedvezőbb árú biztosítási konstrukciót. Akkor pedig különösképpen, ha hozzátesszük, hogy a biztosítók ugyan baleseti adó nélkül hirdettek árakat (mivel a kgfb 30 százalékát jelentő plusz terhet még nem hagyta jóvá a parlament), de egy jó átszerződéssel akár el is tüntethetik ezt a drágulást az autósok.

Meglepetések autósoknak

Az összesen több mint száz kisebb-nagyobb díjkedvezményre feljogosító tétel között általánossá vált az internetes szerződéskötéshez és a közösségi portálokhoz köthető kedvezmények kínálata. A biztosítók többsége rendre legalább 10 százalékot enged, ha e-kötést választ az ügyfél. Ennek magyarázata egyszerű: ha nincs papír, nincs szükség annyi üzletkötőre, és nincs annyi járulékos költség sem. Szokatlan, ugyanakkor innovatív megközelítést alkalmaz a Genertel, mely 2012-től már a károkozóknak is szolgáltat, de az igazi meglepetést a Köbe jelentette meg, a gyorshajtásra is bizonyos konstrukcióban alkalmazandó biztosításáról el is indult a szakmai, jogi és morális polémia.

A biztosítócserével kapkodni nem kell, mert az online alkuszok webes kalkulátorai olykor meglephetik az érdeklődőt. Ahhoz, hogy hiteles (ár)képet kapjunk, érdemes még várni néhány napot. A hvg.hu ugyanis azt tapasztalta, hogy az egyes online alkusz cégek portáljain eltérő árajánlatokat kapunk ugyanazokra a keresési feltételekre. Olyannyira, hogy egyes portálokon napról-napra változnak az egyes cégek kikalkulált díjai is. Az elmúlt évek gyakorlata várható az idén is; a kgfb boomja vélhetőleg a második hét végén kezdődik. Az online alkuszok szerint a potenciális ügyfelek több mint 64 százaléka előbb több weboldalon is számolgat, és a döntés előtt néhány napot kivár. Idő van a döntés meghozatalára, mert most is december elsejéig tart a kgfb-főszezon.