Az egyik nyilatkozó, egy meghatározó londoni háznál dolgozó kereskedő elmondta: "a hozzánk hasonló vállalatok nem üzletelnek Görögországgal. Egyszerűen túl nagy a kockázat. Esetleg a független kereskedők jobban belemennek ilyesmibe". A vállalat pénzügyi osztálya tiltotta meg a görögökkel való üzletelést. "Nem arról van szó, hogy eddig ne fizettek volna. Ez csupán elővigyázatossági intézkedés" - mondta.

Egy másik kereskedő arról tájékoztatott, hogy (a görögök) nem találtak olyan bankot, amely hitelezte volna a tranzakciókat. Mint mondta, "egyetlen egy bank sem akar nekik hitelt nyújtani. Több jó üzletet is elmulasztottunk ott".

A Reuters által megkérdezett - több mint két tucatnyi - európai kereskedő szerint a banki finanszírozás hiánya miatt Görögország az elmúlt hónapokban már nem vásárol orosz, azeri és kazah olajat.

Az Európai Unió adatai szerint Görögországnak nincs saját kőolaj-kitermelése; 2010-ben a nyersolaj-szükségletének 46 százalékát Oroszországból, 16 százalékát Iránból szerezte be. Szaúd-Arábia és Kazahsztán további 10-10 százalékot szállított, míg Líbiából 9 százalék, Irakból pedig 7 százalék származott.

A piacvezető olajfinomító társaság, a Hellenic Petroleum a hírügynökség megkeresésére tagadta, hogy nehézségei lennének a nyersolaj beszerzésénél és nem közölt beszállítói összetételével kapcsolatos információt. A másik vállalat, a Motor Oil Hellas nem kívánta kommentálni a megkeresést.

AP

Görögországban négy finomító üzemel, napi 400 ezer hordós összkapacitással. Az elmúlt hónapokban a tényleges kapacitás - felújítási és bővítési munkálatok miatt - 330 ezer hordóra csökkent.

A Reuters által megszerzett hajózási statisztikák alapján szeptemberben négy, októberben pedig három tartályhajó szállított olajat a közel-keleti Szídi-Kerír elosztóból Görögországba. Kereskedők szerint valamennyi iráni nehézolajat szállított. Az egyik úgy vélekedett: jelenleg Irán lehet az egyetlen olyan ország, amely fedezet nélküli hitelre árul, mivel értékesítési gondokkal küzd.

Az Egyesült Államok már korábban betiltotta az iráni kőolaj importját, de hasonló lépést fontol az Európai Unió is. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) kedden nyilvánosságra hozott jelentése szerint ugyanis Irán olyan kutatásokat és kísérleteket végzett titokban, amelyek egyetlen célja az atomfegyver kifejlesztése lehet. Ennek következményenként az EU a héten arról tájékoztatott, hogy szankciók bevezetését fontolja.

Az elmúlt időben azonban nőtt az iráni kőolaj iránti kereslet. Az iráni nehézolaj ugyanis valamivel olcsóbb a hasonló minőségű orosz kőolajnál, elsősorban a bizonytalan politikai környezet miatt. A londoni kereskedők szerint az iráni olaj iránt megnövekedett kereslet arra ösztönözte Teheránt, hogy növelje a külső tárolású olaj mennyiségét.

Korábban több iparági kitermelő is jelentősen csökkentette tárolt tartalékait, mivel a határidős árak esése nyomán gazdasági szempontból előnytelenné vált a raktározás. Irán jelenleg négy úgynevezett "nagyon nagy nyersolajszállítóban" (VLCC) tárol  olajat a Vörös-tenger térségében. Egy VLCC 200-320 ezer tonna hordképességű. A referencia OPEC olajkosár árfolyama 111,67 dolláron zárt csütörtökön. Egy évvel korábban még 80 dollár körül járt az árfolyam.