Továbbra is az a fő kérdés a nemzetgazdasági tárca múlt csütörtöki bejelentése után, hogy milyen típusú segítséget kér pontosan Magyarország a Valutaalaptól - írja a Világgazdaság, amely a lehetőségeket elemzi.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a hétvégén úgy fogalmazott, „ez csak egy keret, amely biztonsági tartalékként lebeg, és amelyet, ha nagyon leromlana a gazdaság helyzete az euróövezetben, akkor lehívhatnánk, és amely nem váltja ki a piaci finanszírozást”.

A VG szerint ez több konstrukcióra is utalhat: rugalmas hitelkeretre (flexible credit line, FCL), az elővigyázatossági hitelkeretre (precautionary credit line, PCL), illetve a klasszikus kölcsön, a stand-by arrangement (SBA) egy speciális, elővigyázatossági változatára, a P-SBA-ra, avagy a HAPA-ra.

A Népszabadság értesülései szerint a kormányzat a PCL-ről próbál majd tárgyalásokat kezdeményezni, a kormányzat által még csütörtökön említett „biztosítás” jelleg ugyanakkor az IMF honlapján a HAPA magyarázatában található meg. Eszerint a segítség egyfajta biztosítás (insurance) egy esetleges óriási finanszírozási szükséglet ellen, amelynek keretében a pénzt nem feltétlenül kell lehívni.

Az erről szóló megállapodásokban általában közli is az érintett ország, hogy ezt nem kívánja megtenni. Keretösszege jellemzően az országkvóta 300 százaléka, ez hazánknál 3,6 milliárd euró lenne – ez közel áll a szintén a Népszabadság szerint kiszivárgott 4 milliárd eurós összeghez. Ilyen megállapodást kötött például Románia is az IMF-fel, meglehetősen szigorú kritériumokkal. Egyelőre nem tudni, hazánkkal szemben milyen feltételeket támaszt a Valutaalap.

A Napi Gazdaság Matolcsy vasárnap, az m1-en elhangzott nyilatkozata alapján biztosra veszi, hogy a PCL-ről kíván megegyezni Magyarország az IMF-fel. Ezt a lehető legnagyobb kockázatfellépés esetén lehetne felhasználni, akkor, ha az eurózóna válsága a láthatónál is jobban mélyül – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az m1 A lényeg című műsorában vasárnap este.